Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői
Hídvégi Violetta az Ős-Budavára megnyitásával a kávéház látogatottsága ismét zuhant. A helyzetet befektetésekkel igyekezett kezelni, azonban ezek felemésztették a család tartalékait.65 A bérlő a légszeszvilágítás bevezetésében látta a megoldást, ahogy az a közeli fővárosi nagyvendéglőnél megvalósult.66 A Stefánia út kioszk felé eső oldala is rendezésért kiáltott. 1899 februárjában67 a látni és látszani elv szellemében Gruber asztalokkal és székekkel kívánta berendezni kerthelyiségének a Stefánia út közelébe eső részét. „Már 1894 tavason a% áthelyezést megelőző kijelöléskor voltam bátor azon aggodalmamnak kifejezést adni, hogy a közönség a Stefánia úttól oly távol lesz kénytelen elhelyezkedni, hogy még az első sorban ülők is az úton haladó magánfogatokat és sétáló előkelő közönséget szabad szemmel alig fogja láthatni. A.mióta a főváros kiállítási pavilonjában kávéház lótesúlt> és a közönség az ottani teraszon közvetlen az út mentén foglalhat helyet, azóta fájdalom, ezen hiány káros hatását üzletemben fokozott mértékben észlelem.” A közgyűlés engedélyezte a kitelepülést.68 A kioszk még ez évben 500 m2 előkerttel gyarapodott a Stefánia út felé, amelyet 50 cm magas élő sövénykerítéssel zártak le, míg a területet 220 db cserjével ültette be a főkertész, amit a bérlő fizetett.69 Gruber a mulatókomplexum Stefánia út felőli, színielőadásszerű látványától a forgalom élénkülését remélte. A korábbi gyakorlatot folytatva hangversenyekkel csalogatta a közönséget.70 Ez időben kívánta orvosolni a kioszk öt évvel korábbi áthelyezésekor rosszul elvégzett munkák következményeit.71 Az épületeket a Széchenyi-szigeti, már erősen 65 Több mint ötezer forintot, amelyhez hozzájött 1897 tavaszán az eső elleni fedett védőhely felállítására fordított 3323 forint 23 krajcár. 66 A Körönd tó felőli oldalán az 1790-es évek közepén létesült városi tulajdonban lévő vendéglő 1811-ben Pollack Mihály tervei nyomán kibővült. 1903-ig működött. 67 1899. február 23. BFL IV.1407.b. VI.468/1885. 68 BFL IV.1403.a. 1899. június 7. 861. sz. határozat. 69 A bérleti díj ezért 1900. június 1-től 100 forinttal emelkedett. BFL IV 1407.b. VI.468/1885. 70 Hirdetés, budapesti Hírlap, 19 (1899. június 4.) 153. sz. 16. p. 71 1899. március 4. BFL IV.1407.b. VI.468/1885. 72 Tavasszal indokoltnak tartotta a kioszk, az árnyékszékek és az azt körülvevő palánk, a hosszú üvegezett szalon és a nyílt szín bádog tetejének mázolását. Megemlítette, hogy otthona két szobájában elkorhadt a puhafa padló, amelyet parkettára kellene cserélni. BFL IV.1407.b. VI.468/1885. 73 1900. január 30. 74 Az illetékes ügyosztály a mérnöki hivatalra támaszkodva pártolta az átállást. A főváros szerintük előlegezze meg a 7036 korona 90 fillér értékű beruházást, amit a bérlő kamatokkal együtt tízévi részletben törlesztene. BFL IV.1407.b. VI.468/1885. 75 1902. szeptember 30-ig volt érvényes szerződése. BFL IV.1407.b. VI.468/1885. elhasználódott anyagból esőben, kapkodva, minden ellenőrzés nélkül állították fel. Az alapvetően szükséges karbantartást már elvégeztette, de a nagyobb munkák — véleménye szerint — a fővárosra tartoznak.72 1900 elején ismét megpróbálkozott a petróleumvilágítás lecserélésével.73 Mellékelte a légszeszgyár árajánlatát a kioszk, a mellékpavilon, a nyitott kávézó, valamint a kert világítására a beszerelendő lámpákkal együtt. Ha terve megvalósul, a kupolás kioszkba csinos bronzcsillár és falikar került volna.74 A Kolegerszky-kioszk (1900-1908) Gruber Károly két és fél évi küzdelem után megvált a családi vállalkozástól,75 és a pavilont átadta Kolegerszky Viktor kávésnak,76 áld 1900. május 1-től77 európai tapasztalatait felhasználva nagy lendülettel fogott a feladathoz. Új arcot adott a kioszk ekkor már 1440 négyszögölre terebélyesedett térségének. Az egyelőre még Gruber nevén hirdetett kioszk új üzleti korszaka 1900. május 5-én indult.78 Kolegerszky programjában első helyen szerepelt a világítás modernizálása, az épületek tatarozása, eső és napsütés ellen két nagyméretű ponyva kifeszítése. Az előkertbe virágágyásokat tervezett, az egész üzemet a megváltozott igényekhez kívánta formálni.79 A hangulat emelése érdekében hetente legalább háromszor katonazenét80 ígért új zenepavilonjában.81 Kitűzött célja volt, „hogy a városligeti Stefánia útra járó finomabb és elegánsabb közönség itt is kellemes pihenő és szórakozó helyet találjon.,S2 76 1898. május 21-én jegyezték be Kolegerszky Viktor kávéház üzlettulajdonos budapesti lakos cégét. Központi Értesítő, 1898. június 5. 45. sz. 787. p. 77 1900. május 1-től 1905. szeptember 30-ig bérelte évi 4600 koronáért. BFL IV.1407.b. VI.468/1885; BFL IV. 1403.a. 1900. május 2. 592. sz. határozat. A bérlethez még hozzájött 200 korona területfoglalási díj. Hivatalos rész. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága. Fővárosi Közlöny, 15 (1904. március 18.) 23. sz. 357. p. 78 Hirdetés. Pesti Hírlap, 22 (1900. május 3.) 120. sz. 22. p. 79 Kötelezték, hogy terveit egy éven belül valósítsa meg, és az elvégzett munkákat számlákkal igazolja. BFL IV.1407.b. VI.468/1885. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei, 1900. május 2. 592. sz. határozat. 80 1903 márciusában, az idény kezdetekor az időjárástól függően hirdetette a hangversenyt. Hirdetés. Budapesti Hírlap, 23 (1903. március 22.) 80. sz. 20. p. 1905-ben is katonahangversennyel nyitotta az évadot. Hirdetés. Budapesti Hírlap, 25 (1905. március 25.) 84. sz. 20. p. 81 A zenés szórakoztatás nem Kolegerszky ötlete volt. A sajtó már 1894-ben tudósított Banda Marci és Munczy Lajos hangversenyéről, akik a hét különböző napjain egymást váltva szórakoztatták a kávéház látogatóit. Budapesti Hírlap, 14 (1894. június 18.) 167. sz. 8. p. 1899 nyarán Babári Józsi és Csóka Józsi naponta koncerteztek a Gruber-kioszkban. Budapesti Hírlap, 19 (1899. június 4.) 153. sz. 16. p. 82 BFL IV.1407.b. VI.468/1885. 100
