Csepely-Knorr Luca: Barren Places to Public Spaces. A History of Publick Park Design in Budapest 1867-1914 (Budapest, 2016)

Appendix

Hevesi 1876 Hevesi, L., Karczképek az ország városából, Budapest, 1876.

Hirschfeld 1785 Hirschfeld, C. C. L., Theorie der Gartenkunst, Band V, Leipzig, 1785.

Hodges 1977 Hodges, A., ‘A Victorian gardener: Edward Milner (1819-1884)’, Garden History, vol. 5, no. 3,1977, pp. 67-77.

Hoffmann 1971 Hoffmann, A., ‘Öffentliches Grün in den Jahrzehnten um 1800’, Das Gartenamt, vol. 20, no. 8, 1971, pp. 375-381.

I

Ilsemann 1890 Ilsemann, K., ‘Park-kertek (szőnyegágyak)’, Kertészeti Lapok, vol. 5, no. 3, 1890, pp. 57-59. Ilsemann 1892 Ilsemann, K., ‘Modern virágágyak Budapest fő- és székváros nyilvános sétaterein’, Kertészeti Lapok, vol. 7, no. 10-11,1892, pp. 262-265, 292-293. Ilsemann 1895 Ilsemann, K., ‘Gyakorlati és esztétikai követelmények a tájkertészetben’, Kertészeti Lapok, vol. 10, no. 6,1895, pp. 141-145.

Ilsemann 1900 Ilsemann, K., ‘Budapest nyilvános parkjai’, Kertészeti Lapok, vol. 15, no. 4, 1900, pp. 92-93. Ilsemann 1901A Ilsemann, K., ‘Budapest nyilvános sétányai III.’, Kertészeti Lapok, vol. 16, no. 4,1901, pp. 88-92. Ilsemann 1901B Ilsemann, K., ‘Az Erzsébet-téri virágparterre’, Kertészeti Lapok, vol. 16, no. 4,1901, pp. 92-93. Ilsemann 1903 Ilsemann, K., ‘Dendrológiai egyveleg’, Kertészeti Lapok, vol. 17, no. 6, 1903, pp. 166-168.

Illyés 1993 Illyés, Zs., ‘Räde Károly, Budapest első kertészeti igazgatója’, Országépítő, vol. 3, no. 4, 1993, pp. 26-27.

J

Jáger 1888 Jäger, H., Gartenkunst und Gärten sonst und jetzt: Handbuch für Gärtner, Architekten und Liebhaber, Berlin, 1888.

Jellicoe-Jellicoe 1986 Jellicoe, G.-Jellicoe, S. (eds), The Oxford Companion to Gardens, Oxford-New York, 1986. Jones-Willis 2005 Jones, K. R.-Willis, J., The Invention of the Park. Recreational Landscapes from the Garden of Eden to Disney’s Magic Kingdom, Cambridge, 2005.

Jordan 1994 Jordan, H., ‘Public parks, 1885-1914’, Garden History, vol. 22, no. 1, 1994, pp. 85-113.

Jordan 1995 Jordan, D. P., Transforming Paris. The Life and Labors of Baron Haussmann, New York-London, 1995.

K

Kardos 1906 Kardos, Á., ‘A Népliget’, Vasárnapi Újság, vol. 53, no. 41, 1906, pp. 663-664.

Kardos 1907 Kardos, Á., ‘Gellért rakparti park’, Kertészeti Lapok, vol. 22, no. 10, 1907, pp. 317-321. Kardos 1908 Kardos, Á., ‘Budapesti kertek. A Népliget’, Kertészeti Lapok, vol. 23, no. 1, 1908, pp. 8-13.

Kemény 2004 Kemény, M., Budapest, X. kér. Népliget, Nagyvendéglő. Research report to the Hungarian Authority for Heritage Protection, Budapest, 2004.

Kerecsen 1892 Kerecsen, A Szent-Gellérthegy megalkotása’, Budai Hírlap, vol. 1, no. 17, 1892, p. 4.

Keserű 2007 Keserű, K., Magyar művészet az osztrák önkényuralom és a dualizmus időszakában, 2007, electronic resource, available from

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/ szabadbolcseszet/index.html

Kiácz 1967 Kiácz, Gy. (ed.), A Fővárosi Kertészet száz éve, Budapest, 1967.

Knight 2013 Knight, D., ‘Borrowed Language: literary sources, foreign resources and private communications in the creation of an early nineteenth-century Central European landscape’, Garden History, vol. 41, no. 2, 2013, pp. 177-195.

Kolbenheyer-Straub 1892 Kolbenheyer, Gy.Straub, S., ‘A millenniumi kiállítás kérdéséhez’, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, vol. 26, no. 7, 1892, pp. 232-239.

Komárik 1993 Komárik, D., Feszi Frigyes, Budapest, 1993.

Komor 1900 Ezrey [Komor, M.], ‘A Gellérthegy lába’, Vállalkozók Közlönye, vol. 5, no. 1, 1900, p. 1.

L

Lack 2002 Lack, R, ‘Die Gärtner- und Künstlerfamilie Sckeir, Die Gartenkunst, vol. 14, no. 2, 2002, p. 196. Lasdun 1991 Lasdun, S., The English Park. Royal, Private and Public, London, 1991.

Latimer 1987 Latimer, C., Parks for the People. Manchester and Its Parks, 1846-1926, Manchester, 1987. Layton-Jones 2014 Layton-Jones, K., National Review of Research Priorities for Urban Parks, Designed Landscapes and Open Spaces. Final Report, English Heritage, 2014. Lechner 1905 LechnerJ., ‘A budapesti Kossuth-szobor elhelyezéséről’, Építő Ipar, vol. 29, no. 22,1905, pp. 198-200. Loidl-Reisch 1995 Loidl-Reisch, C., ‘Wiener Stadtparks um 1900. Am Beispiel von Türkenschanzpark und Elisabeth-Denkmal (Volksgarten)’, Die Gartenkunst, vol. 7, no. 2, 1995, pp. 298-308.

Loidl-Reisch 2007 Loidl-Reisch, C., ‘Stadtparks in Wien und Österreich 1867-1918’, in Hajós, G. (ed.), Stadtparks in der österreichischen Monarchie. 1765-1918, Vienna-Cologne-Weimar, 2007, pp. 83-117. Longstaffe-Gowan 2012 Longstaffe-Gowan, T., The London Square, New Haven-London, 2012.

Loudon 1822 Loudon, J. C., An Encyclopaedia of Gardening, London, 1822.

Loudon 1829 Loudon, J. C., ‘Hints on Breathing Places for the Metropolis, and for Country Towns and Villages, on fixed Principles’, The Gardener's Magazine, vol. 5 no. 23, 1829, pp. 686-690.

Loudon 1860 Loudon, J. C., An Encyclopaedia of Gardening. New edition. Edited by Mrs Loudon. London, 1860.

M

Madarassy 1886 Madarassy, L., ‘A legszebb sétány’, Fővárosi Lapok, vol. 23, no. 113, 1886, pp. 818-819. Magyar 2004 Magyar, E., ‘Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században’, Budapesti Negyed, vol. 12, no. 4,2004, pp. 136-164.

Magyar 2008 Magyar, E., „Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek". A Habsburg Monarchia közparkjai: magánkertek és városi parkok Budapest társas életében (1870-1918). PhD Dissertation submitted to the Eötvös Loránd University of Budapest, 2008.

Magyar 2013 Magyar, E., ‘Budapest parkjai, 1870-1918. A szisztematikus városi zöldfelület-politika megjelenése’, Korall, no. 53,2013, pp. 89-117.

Major 1852 Major, ]., The Theory and Practice of Landscape Gardening, London-Leeds, 1852.

Mansbridge 1991 Mansbridge, M., John Nash: A Complete Catalogue. New York, 1991.

Mauthner 1898 Mauthner, Ö., ‘A Kertészkedő Budapest’, A Kert, vol. 4, no. 15, 1898, pp. 518-521. Medgyaszay 1908 Medgyaszay, L, ‘A Szt. Gellérthegy kiképzése és a nemzeti panteon’, Városi Szemle, vol. 1, no. 7-8,1908, pp. 540-545.

Meyer 1873 Meyer, G., Lehrbuch der schönen Gartenkunst, Berlin, 1873.

Mihályfi 1877 Mihályi! J., ‘A Ferenc József-tér rendezése’, Építő Ipar, vol. 1, no. 14,1877, pp. 291-292.

N

Nebbien 1816 Nebbien, H., Ungarns Folksgarten der Koeniglichen Frey-Stadt Pest, 1816. (Herausgegeben und bearbeitet von Dorothee Nehring, München, 1981.) Nehring 1979 Nehring, D., Stadtparkanlagen in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Ein Beitrag zur Kulturgeschichte des Landschaftsgartens, Hannover-Berlin, 1979.

Nehring 1985 Nehring, D., ‘The landscape architect, Christian Heinrich Nebbien and his design for the municipal park in Budapest’, Journal of Garden History, vol. 5, no. 3, 1985, pp. 261-279.

Novák-Palóczi 1893 Novák, F.-Palóczi A. A Gellérthegy jövője: emlékirat a Novák Ferencz, Palóczi Antal által szerkesztett tervjavaslathoz, Budapest, 1893.

0

Olmsted-Kimball 1973 Olmsted, F. L. Jr.-Kimball, T., Forty Years of Landscape Architecture: Central Park, Cambridge-London, 1973.

Olmsted 1997 Olmsted, F. L., ‘The People’s Park at Birkenhead, near Liverpool’, in: Beveridge, C. E.Hoffmann, C. F. (eds.), The Papers of Frederick Law Olmsted. Vol. 1, Writings on Public Parks, Parkways, and Park Systems, Baltimore-London, 1997, pp. 69-75. Ormos 2000 Ormos, L, A kerttervezés története és gyakorlata, Budapest, 2000.

Országh 1885 Országh, S., Budapest középítkezései 1868-1882, Budapest, 1885.

Owen 1982 Owen, D., The Government of Victorian London, 1855-1889. The Metropolitan Board of Works, the Vestries and the City Corporation, Cambridge Ma- London, 1982.

P

Palóczi 1895 Palóczi, A., ‘Az „Új-Épület” telkének szabályozása’, Építő Ipar, vol. 19, no. 36, 1895, pp. 328- 329.

Palóczi 1897 Palóczi, A., ‘Az Újépület telkének szabályozó terve’, Építő Ipar, vol. 21, no. 19, 1897, pp. 128-130. Palóczi 1900A Palóczi, A., ‘Gróf Andrássy szobra és az Országház tere’, Építő Ipar, vol. 24, no. 52, 1900, pp. 313-314.

Palóczi 1900B Palóczi, A., ‘A Gellért-hegynek az eskütéri hídfő előtti kiképzése’, Építő Ipar, vol. 24, no. 7, 1900, pp. 143-144.

Palóczi 1903 Palóczi, A., A városok rendezése Budapest viszonyainak egybevetésével, Budapest, 1903.

Palóczi 1909 Palóczi, A., ‘A budapesti Gizella tér szabályozása’, Építő Ipar, vol. 33 no. 25,1909,233.

Papp 2007 Papp, G. Gy., Berlinből Budapestre. A historizmus aspektusai a magyar építészetben, Potsdam, 2007.

156