Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
Főbb forgalmi utakhoz kapcsolódó zöldfelületek A Nagykörút és a Sugárút kiépítése a városegyesítés utáni időszak két meghatározó városépítészet-történeti eseménye volt Budapesten - a városi zöldfelületek létesítése szempontjából ugyanakkor igen eltérő jelentőséggel bírnak. A Sugárút a 19. századi Budapest leglátványosabb városszerkezeti alkotása. Az 1870-ben elhatározott létesítés kezdetben magánvállalkozók kezében volt. A Sugárúti Építő Vállalat 1871-ben kezdte meg a kisajátításokat. Az 1873-as tőzsdekrach következményeként a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1876-ban vette át az építkezés irányítását. A Sugárút meghatározó városszerkezeti, városképi szerepe vitathatatlan, de fasorai és a város fő közparkjának a városközponttal való összekötése révén zöldfelületi szempontból is jelentős alkotás. A Sugárút három részre osztott, terekkel tagolt kialakítása fokozatosan vezet át a Városliget parkjába: a parkhoz közeledve a zöldfelületek mennyisége fokozatosan növekszik. A belvároshoz legközelebb eső első szakaszt az Oktogon nyolcszögletű teresedése zárja: az utat itt kétoldalt egy-egy fasor kíséri, a beépítés zártsorú. A következő szakasz, amely az Oktogontól a zártsorú beépítésű és az előkertes útvonalrész határán létesült a „Kör tér”ig, a mai Kodály köröndig tart már kétoldalt kettős fasorral tagolt. A kettős fasor a köröndtől a parkig tartó harmadik szakaszt is végigkíséri, itt azonban a paloták, majd a Bajza utcától a szabadon álló villák előkertjei is növelik az út zöldfelületi ellátottságát.220 A Kodály körönd első parkosítása id. Pecz Ármin tervei szerint készült 1880-ban, Fuchs Emil főkertészsége idején.221 A tér szobrokkal való díszítése először 1890-ben merült fel, ekkor Andrássy Gyula szobrának lehetséges helyszíneként tárgyalták.222 1902-ben állították fel a téren a Róna József által alkotott Zrínyi Miklós- és az ifj. Vastagh György által készített Bethlen Gábor-szobrot. Mindkettő ama tíz szobor közé tartozott, amelyeket Ferenc József 1897-ben adományozott a fővárosnak, a dicső magyar múlt megörökítésére.223 Ismert Ilsemann Keresztély átalakítási terve is, amely a korabeli folyóiratok tanúsága szerint 1909-ben készült el. Az újjáalakítás indoka az út aszfaltozása volt, miáltal a korábbi zöldfelületek mérete csökkent.224 A terv szimmetrikusan négy részre osztott, négy egyforma, díszítőjeliegű zöldfelületet mutat, s a korábbival ellentétben a szobrok cserjefelületek előtti elhelyezését javasolta. 1913-ban a földalatti állomás elbontása miatt módosították a tér kialakítását, és a korábbi építmény helyett lépcsős lejárókat alakítottak ki.225 A Sugárút lezárását kezdetben az Ybl Miklós által tervezett Gloriett, majd a 20. század elejétől a Millenniumi emlékmű és a Hősök terének épületegyüttese adta. A Gloriett környezetének a Mérnöki Hivatal által tervezett kialakítása igyekezett a Városliget jellegéhez igazodni, így a zöldfelületek fokozatosan vezettek át a Ligetbe. A későbbi Hősök terén - az egykorú fényképek és a Széchenyi fürdő kiépítéséhez 1906-ban kidolgozott, a Millenniumi emlékmű környezetét is bemutató helyszínrajz tanúsága szerint - a két múzeum előtt a lehetőségekhez mérten szimmetrikus, vízarchitektúrával és díszes növénykiültetésekkel kialakított zöldfelület terült el. A dísztér jellegű megoldás a korszak stílusát követte, újító elemeket nem tartalmazott. Fővárosi Közmunkák Tanácsa: Az Andrássy út tervezete, 1870 / FSZEK Budapest Gyűjtemény 20226 Andrássy út: látkép az Oktogontól a Városliget felé, villák. Klösz György felvételei, 1880-as évek eleje / BFL XV.19.d.l. 6/20-21 81
