Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparkok és közparktervezés a 19. század második felében
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület 1885 augusztusában gróf Zichy Jenő javaslatára alakult meg, és vált külön a Gazdasági Egyesülettől.129 A „kertészet összes ágait felkaroló testület” a szakmai élet szinte minden területén kifejtette munkásságát. Feladatai közé tartozott országos és nemzetközi kertészeti kiállítások rendezése, a szakmai élet fellendítése érdekében kongresszusok és szakelőadások szervezése, a Kertészeti Lapok című szaklap, illetve szakkönyvtár működtetése is. Az Egyesület tevékenysége a tervezéselmélet fejlődése szempontjából is igen jelentős; mind az előadások, mind a folyóiratokban megjelent elméleti írások és úti beszámolók arról tanúskodnak, hogy élénk szakmai élet segítette fejlődését. A fővárosi közparkok létesítésének történetére más korabeli szaklapok is igen értékes forrásul szolgálnak. Az 1860-as években a városi zöldfelületek iránt megnövekedett igény 1867-re vezetett el a Városi Kertészet megalakulásához, amely Pest város egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkezett - a városegyesítés után ebből jött létre a Fővárosi Kertészet ,130 A Kertészet megalapításakor létesítették a későbbi Népliget területén az első városi faiskolát, amely a park kialakítása szempontjából később fontos szerepet játszott. Első vezetőjének Fuchs Emilt131 nevezték ki, aki 1865-től a városligeti kertészet irányítója volt.132 A Fővárosi Kertészet a Főváros Tanácsának II. majd III. ügyosztálya alá tartozott, szakfelügyeletét a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság Sétányügyi Bizottsága látta el.133 Fontos szerep jutott a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is, amelynek feladata az átfogó városépítészeti programok és szabályozások előkészítése és tervezése volt, a kertészetre pedig a városi elképzelések megvalósítása és kivitelezése, valamint a már elkészült parkok fenntartása hárult. Az általuk készített tervekhez a növényanyagot a kertészet saját faiskolájából ültették ki.134 Akertészet vezetőinek - Fuchs Emilnek, majd visszavonulása után, 1892-től Ilsemann Keresztélynek,135 1913-tól pedig Ráde Károlynak - tervei alapján kialakított parkok és terek a mai napig meghatározók Budapest fejlődése és élhetősége szempontjából. Természetesen nem csak ők készítettek terveket a fővárosi közparkok számára. A korszak önálló tervezői, mint például idősebb és ifjabb Pecz Ármin,136 valamint Hein János137 munkássága szintén igen jelentős. A tervezők közül Ilsemann, Rade és Hein Németországból érkezett Budapestre, de a többi tervező is jól ismerte Európa más városainak kertészeti viszonyait. Fuchs Emil / A Kert, 1896. p. 71S./ADT id. Pecz Ármin / A Kert, 1896. p. 314. / ADT A német nyelvterület - különösen Bécs és Berlin - befolyása az első világháború előtti időszakban mindvégig döntő maradt, bár az egyre gyakoribb nagy-britanniai utazások nyomán az angol városépítészet és intézményrendszer példája is jelentőssé vált. Bécs kulturális hatása Budapest építészetére, művészetére, valamint kertművészetére már az 1700-as évektől meghatározó.138 Ugyanakkor éppen vizsgált korszakunkban ez az erőteljes befolyás némileg háttérbe szorul, és egyre jelentősebbé válik a porosz főváros, Berlin hatása. A két város közös jellegzetessége, hogy mindkettő egy-egy új állam központja: Berlin 1871 -tői a Német Birodalomé, Budapest pedig a kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia egyenrangú társországáé. Sisa József megfogalmazása szerint: „... éppen e két, történelmi lemaradást bepótolni igyekvő város mutatta fel a korabeli Európa leggyorsabb növekedési ütemét: Berlin az első, Budapest a második helyen".139 Ebben a két városban alakult ki a legegységesebb városkép is. A magyar építészet jelentős alakjai tanultak Berlinben, és sajátos építészeti ízlést honosítottak meg itthon.140 A korszak közparktervezésében nemcsak Magyarországon érvényesült erőteljes német hatás, hanem Bécsben is. A berlini kertészeti igazgató, Gustav Meyer által tervezett városi közparkok, illetve az ő elméleti munkássága a kontinensen mindenütt Berlinre irányította a figyelmet. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az osztrák főváros után, másodikként Budapesten, Berlint megelőzve alakult meg a városi kertészet.141 A Fővárosi Kertészet és a Kertészeti Tanintézet vezetőinek, valamint a korszak önálló tervezőinek munkássága hosszú távra meghatározta a főváros zöldfelületi struktúráját. Noha a forma a 21. században már egészen más elveket követ, teoretikus és városfejlesztési elképzeléseik, valamint növényalkalmazásuk a mai napig példaadó. 45 Ilsemann Keresztély / A Kert, 190S. p. 377. / ADT
