Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Előzmények - Pest-Buda városfejlődése és zöldfelületei a városegyesítés előtt

Feszi Frigyes: Zenepavilon terve a Széchenyi sétatérre, 1847-1848 / MTAKK187/183 A témát részletesen kifejtő második írásában már a pontos helyszínt is meghatározta, az ekkor már Üdvleldének keresztelt létesítmény helyéül a Gellérthegyet javasolta: „... még is lehetne alkalmasb hely­zetet feltalálni, például a Sz. Gellert hegyét, melly egy martir után nyeré nevét, és ekkép nem egy politikai vagy közvéleményi martír fél­fogadására volna ez okbul is alkalmasb; és e' mellett a legkiesb jól­lehet komoly időtöltési sétául aránylag olly igen könnyen lehetne elrendezendő.’’61 Noha az elképzelés elsősorban Széchenyi nemzet­építő szándékát mutatja, nem lehet átsiklani annak városépítészeti jelentősége felett. A városképet jelentősen meghatározó magaslat, a Gellérthegy és a nemzeti kegyeleti hely összekapcsolásának a budapesti városépítészeti programokban ettől kezdve időről időre megjelenő gondolata azokhoz a nemzetközi elképzelésekhez csat­lakozik, amelyek a jellegzetes táji elemek és a hősök emlékének szoros összekapcsolása révén kívántak új értelmet, új tartalmat adni a természeti adottságoknak. Ezeknek az emlékezési helyeknek léte­sítése már kinőtt a kertépítészet feladatai közül és városépítészeti, táji léptékűvé vált.63 Széchenyi elképzelésével szoros kapcsolatban áll az eredetileg a müncheni Englischer Gartenbe tervezett, végül Regensburg mellett, Leo von Klenze tervei alapján 1830 és 1842 között felépített Nagy német személyiségek dicsőségcsarnoka, vagyis a Walhalla. Széchenyi István javaslataival és tetteivel is igyekezett előmoz­dítani a város parkjainak, zöldfelületeinek fejlesztését, az esztétikai és higiéniai viszonyok javításán kívül mindezzel az angol közgon­dolkodás jellegzetes elemeit is igyekezett meghonosítani Magyar­­országon.64 Anglia iránti lelkesedésével Széchenyi nem állt egyedül. A korszak magyar arisztokrata utazói úti beszámolóikban dicsérték a szigetország parkjait, felhívták a figyelmet az angol városok zöld­felületeinek jelentőségére és társadalmi szerepére.65 26

Next

/
Thumbnails
Contents