Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Függelék

Freyberg 2000 Der Englische Garten in München. Szerk. Pankraz Frhr. von Freyberg. München, 2000. Für-Pintér 1987 Magyar Agrártörténeti Életrajzok. Szerk. Für Lajos-Pintér János. Budapest, 1987.

Füredi 1927 Füredi Jenő: Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület negyvenéves története. In: A magyar kertészet és külföldi kapcsolatai. Szerk. Betnár Béla. Budapest-Drezda- Aalsmeer, 1927.7-12.

G

Gábor 2000 Gábor Eszter: Az állandó Országház tervpályázata 1883-ban. In: Az Ország Háza. Buda-pesti országháza-tervek, 1784-1884. Kiállítási katalógus. Szerk. Gábor Észter-Verő Mária. Budapest, 2000. 138-170.

Gábor 2010 Gábor Eszter: AzAndrássy út körül. Budapest,

2010.

Galavics 1999 Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999.

Gárdonyi 1921 Gárdonyi Albert: A pesti ligetek megalapítása. In: Független Budapest, 16 (1921) 18. sz. 3-4. Gárdonyi 1934 Gárdonyi Albert: A Krisztinaváros településtörténete. In: Tanulmányok Budapest Múltjából, 3 (1934)25-46.

Gelléri 1913 Gelléri Mór: A Gellérthegy jövőjének előkészítése. In: Magyar Ipar, 34 (1913) 14. sz. 361-362.

Gerle 2004 Feszi Frigyes. Szerk. Gerle János. Budapest, 2004.

Gombos 1974 Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán. Budapest, 1974.

Günther 1985 Günther, Harri: Peter Joseph Lenné: Gärten, Parke, Landschaften. Stuttgart, 1985

Gy

Gyáni 1994 Gyáni Gábor: Uses and misuses of public space in Hungary 1873-1914. In: Budapest and New York. Studies in Metropolitan Transformation, 1870-1930. Szerk. Bender, Thomas-Schorske CarlE. New York, 1994.85-108.

Gyáni 1999 Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten 1870-1940. Budapest, 1999. Gyertyánffy 1879 Gyertyánffy István: B. Eötvös József szobra leleplezésének ünnepélye. In: Néptanítók Lapja, 12(1879) 10. sz. 205.

H

Hajós 2007 Hajós, Géza: Der Urbanisierungsprozess: von „Grün für das Volk” bis „Bürger für das Grün”; Die Stadtparks der österreichischen Monarchie von 1765 bis 1876 in gesamteuropäischen Kontext. In: Stadtparks in der österreichischen Monarchie. 1765-1918. Szerk. uő. Bécs- Köln-Weimar, 2007. 15-20., 21-82.

Hanák 1988 Hanák Péter: A Kert és a Műhely. Budapest, 1988. Hannwacker 1992 Hannwacker, Volker: Friedrich Ludwig von Sckell. Der Begründer des Landschaftsgarten in Deutschland. Stuttgart, 1992.

Havas 1937 Havas Zsigmond: A pesti Hyde-park. In: A Város, 7 (1937) 4. sz. 3.; 5. sz. 2.; 6. sz. 2.

Hegedűs 1907 Hegedűs Ármin: A budapesti Rudas- és a Sárosfürdő között levő terület rendezése. In: Építő Ipar, 31 (1907) 37. sz. 360-361.

Hein 1898 Hein János: A Pálmakertről. In: Kertészeti Lapok, 8(1898)4. sz. 3.

Hein 1912 Hein János: Kertművészet. Budapest, [1912]. Hennebo 1970 Hennebo, Dieter: Berlin, Hundert Jahre

Gartenbauverwaltung. Ein Beitrag zur Geschichte des Stadtgrüns im Industriezeitalter. Vom Beginn des 19. Jahrhunderts bis zum zweiten Weltkrieg. In: Das Gartenamt, 19(1970) 6. sz. 257-287.

Hennebo 1971 Hennebo, Dieter: Der deutsche Stadtpark im 19. Jahrhundert. In: Das Gartenamt, 20 (1971) 8. sz. 382-391. Herczegné Székely 2003 Herczegné Székely Anita: Népliget. In: Műemlékvédelem, 47 (2003) 3. sz. 205-210. Hevesi 1871 Hevesi Lajos: Kóborlások a főváros sétányain. Fővárosi tárcalevél. Pest, július 22. In: Magyarország és a Nagyvilág, 7 ( 1871 ) 422.

Hevesi 1876 Hevesi Lajos: Karczképek az ország városából. Budapest, 1876.

Hirschfeld 1785 Hirschfeld, Christian Caius Lorenz: Theorie der Gartenkunst. 5. kötet. Lipcse, 1785.

Hodges 1977 Hodges, Alison: A Victorian gardener: Edward Milner (1819-1884). In: Garden History, 5 (1977) 3. sz. 67-77. Hoffmann 1971 Hoffmann, Alfred: Öffentliches Grün in den Jahrzehnten um 1800. In: Das Gartenamt, 20 (1971) 8. sz. 375-381.

I

Ilsemann 1890 Ilsemann Keresztély: Park-kertek (szőnyegágyak). In: Kertészeti Lapok, 5 (1890) 3. sz. 57-59.

Ilsemann 1892 Ilsemann Keresztély: Modern virágágyak Budapest fő- és székváros nyilvános sétaterein. In: Kertészeti Lapok, 7 (1892) 10-11. sz. 262-265., 292-293. Ilsemann 1895 Ilsemann Keresztély: Gyakorlati és esztétikai követelmények a táj kertészetben. In: Kertészeti Lapok, 10(1895)6. sz. 141-145.

Ilsemann 1900 Ilsemann Keresztély: Budapest nyilvános parkjai. In: Kertészeti Lapok, 15 (1900) 4. sz. 92-93. Ilsemann 1901A Ilsemann Keresztély: Budapest nyilvános sétányai III. In: Kertészeti Lapok, 16 ( 1901) 4. sz. 88-92. Ilsemann 1901B Ilsemann Keresztély: Az Erzsébet-téri virágparterre. In: Kertészeti Lapok, 16 (1901) 4. sz. 92-93. Ilsemann 1903 Ilsemann Keresztély: Dendrológiai egyveleg. In: Kertészeti Lapok, 17 (1903) 6. sz. 166-168. Illyés 1993 Illyés Zsuzsanna: Räde Károly, Budapest első kertészeti igazgatója. In: Országépítő, 3 (1993) 4. sz. 26-27.

J

Jáger 1888 Jäger, Hermann: Gartenkunst und Gärten sonst und jetzt: Handbuch für Gärtner, Architekten und Liebhaber. Berlin, 1888.

Jellicoe-Jellicoe 1986 The Oxford Companion to Gardens. Szerk. Jellicoe, Geoffrey and Susan. Oxford-New York, 1986. Jones-Willis 2005 Jones, Karen R.-Willis, John: The Invention of the Park. Recreational Landscapes from the Garden of Eden to Disney's Magic Kingdom. Cambridge, 2005. Jordan 1994 Jordan, Harriet: Public parks, 1885-1914. In: Garden History, 22 (1994) 1. sz. 85-113.

Jordan 1995 Jordan, David Paul: Transforming Paris. The Life and Labors of Baron Haussmann. New York-London, 1995.

K

Kardos 1906 Kardos Árpád: A Népliget. In: Vasárnapi Újság, 53 (1906) 41. sz. 663-664.

Kardos 1907 Kardos Árpád: Gellért rakparti park. In: Kertészeti Lapok, 22 (1907) 10. sz. 317-321.

Kardos 1908 Kardos Árpád: Budapesti kertek. A Népliget. In: Kertészeti Lapok, 23 (1908) 1. sz. 8-13.

Kemény 2004 Kemény Mária: Budapest, X. kér. Népliget, Nagyvendéglő. Tudományos dokumentáció. (Kézirat) Budapest, 2004. Kerecsen 1892 Kerecsen: A Szent-Gellérthegy megalkotása. In: Budai Hírlap, 1 (1892) 17. sz. 4.

Keserű 2007 Keserű Katalin: Magyar művészet az osztrák önkényuralom és a dualizmus időszakában. 2007. Elektronikus tanagyag.

http://mmi. elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.html

Kiácz 1967 A Fővárosi Kertészet száz éve. Szerk. Kiácz György. Budapest, 1967.

Knight 2013 Knight, Dick: Borrowed Language: literary sources, foreign resources and private communications in the creation of an early nineteenth-century Central European landscape. In: Garden History, 41 (2013) 2. sz. 177-195. Kolbenheyer-Straub 1892 Kolbenheyer Gyula-Straub Sándor: A millenniumi kiállítás kérdéséhez. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 26 (1892) 7. sz. 232-239. Komárik 1993 KomárikDénes: FeszlFrigyes. Budapest, 1993. Komor 1900 Ezrey [Komor Marcell]: A Gellérthegy lába. In: Vállalkozók Közlönye, 5 (1900) 1. sz. 1.

L

Lack 2002 Lack, Peter: Die Gärtner- und Künstlerfamilie Sckell. In: Die Gartenkunst, 14 (2002) 2. sz. 196.

Lasdun 1991 Lasdun, Susan: The English Park. Royal, Private and Public. London, 1991.

Latimer 1987 Latimer, Claire: Parks for the People. Manchester and Its Parks, 1846-1926. Manchester, 1987. Layton-Jones 2014 Layton-Jones, Katy: National Review of Research Priorities for Urban Parks, Designed Landscapes and Open Spaces. Final Report, English Heritage. H. n., 2014. Lechner 1905 Lechner Jenő: A budapesti Kossuthszobor elhelyezéséről. In: Építő Ipar, 29 (1905) 22. sz. 198-200.

Loidl-Reisch 1995 Loidl-Reisch, Cordula: Wiener Stadtparks um 1900. Am Beispiel von Türkenschanzpark und Elisabeth-Denkmal (Volksgarten). In: Die Gartenkunst, 7 (1995) 2. sz. 298-308.

Loidl-Reisch 2007 Loidl-Reisch, Cordula: Stadtparks in Wien und Österreich 1867-1918. In: Stadtparks in der österreichischen Monarchie. 1765-1918. Szerk. Hajós, Géza. Bécs-Köln-Weimar, 2007. 83-117. Longstaffe-Gowan 2012 Longstaffe-Gowan, Todd: The London Square. New Haven-London, 2012.

Loudon 1822 Loudon, John Claudius: An Encyclopaedia of Gardening. London, 1822.

Loudon 1829 Hints on Breathing Places for the Metropolis, and for Country Towns and Villages, on fixed Principles. In: The Gardeners Magazine, 5 (1829) 23. sz. 686-690.

Loudon 1860 Loudon, John Claudius: Encyclopaedia of Gardening. New edition. Edited by Mrs Loudon. London, 1860.

M

Madarassy 1886 Madarassy László: A legszebb sétány. In: Fővárosi Lapok, 23 (1886) 113. sz. 818-819.

Magyar 2004 Magyar Erzsébet: Kertek, paikok Buda-Pest társaséletében a 19. században. In: BudapestiNegyed, 12 (2004) 4. sz. 136-164. Magyar 2008 Magyar Erzsébet: „Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek". A Habsburg Monarchia közparkjai: magánkertek és városi parkok Budapest társas életében (1870-1918). Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2008.

155