Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Előzmények - Pest-Buda városfejlődése és zöldfelületei a városegyesítés előtt
Pest zöldfelületei a városegyesítés előtt A pesti oldal városfalait a 18. század közepétől kezdték elbontani. A 19. század elején a városfalakon belüli, régi Belváros területének legnagyobb kiterjedésű zöldfelülete az eredetileg barokk stílusú, a nagyközönség számára nem látogatható Károlyi-kert volt.20 Az első nyilvános sétateret 1789-ben létesítették Pesten, a mai Deák Ferenc utca tengelyében lévő hajóhíd előtti Duna-parti szakaszon, a Vigadó épülete előtti park helyén.21 A hárs és akácfák ültetését Pest város tanácsa kezdte meg, kifejezetten azért, hogy ott mindenki számára vonzó sétatér jöhessen létre.22 Joseph Leyrer 1803-ban kiadott munkájának illusztrációján jól látható a hajóhídhoz közeli, kedvelt sétaérré vált kis park, ahova padokat is kihelyeztek. A város háromévenként megújítandó bérletbe adta ki a területet, a bérlők között szerepelt Fischer Jakab és Kemnitzer János is, utóbbi üzemeltette a terület melletti kávéházat. A bérlők személyének állandó változása azonban a park romlásához vezetett, fejlesztésére csak jóval később került sor. Schams 1821-es leírásában említi, hogy igen látogatott hely, csak a kocsik által állandóan felvert por jelentett problémát.23 A Károlyi-kert barokk terve. Ismeretlen tervező, 18. század utolsó harmada MNL-OL T 20 No. 101/4 A Károlyi-palota és kertje Budapest 1878. évi térképén BFL XV.16.e.2Sl/23 Az első pesti sétány a hajóhíd hídfőjénél / Joseph Leyrer: Die Stadt Pesth und ihre Gegend. Pest, 1803 / BFL Könyvtár 13
