Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében

Hermann Mächtig: Viktoriapark terve, Berlin / Zeitschrift für Gartenbau und Gartenkunst, 1895. pp. 308-309. / UB-TUB

Buttes-Chaumont park, Párizs, a tó és a sziget látképe / Adolphe Alphand: Les Promenades de Paris. Párizs, 1867-1873 / BME-OMIKK

A gellérthegyi emlékmű környékének párhuzamaként említhető harmadik fontos európai közpark a berlini Viktoriapark. Ez mind városépítészeti, mind táji szempontból igen hasonló, emellett kertészeti kialakítása is meglepően sok hasonlóságot mutat a budapesti alkotással. A Viktoriapark létesítését az úgynevezett Kreuzbergen, Berlin magaslati pontján álló nemzeti emlékmű határozta meg. A helyszín a városlakók kedvelt kirándulási helye volt, akárcsak a Gellérthegy. 1817-1818-ban III. Frigyes Vilmos porosz király kérte fel Friedrich Schinkelt, hogy a Napóleon elleni 1813-1815. évi felszabadító háború emlékére nemzeti emlékművet emeljen a helyszínen, egy kilométer távolságra a város déli kapujától. Az 1821-ben felavatott, a város több pontjáról is látható, 19 méter magas neogótikus emlékmű építésekor magaslaton álló, meghatározó tájképi elemként uralta környezetét.369 A park létesítésének apropóját az emlékmű átépítése adta, tervezője Hermann Mächtig volt, aki 1877-ben, Gustav Meyer halála után lett Berlin kertészeti igazgatója.370

Berlin fejlődése során a korábban beépítetlen déli területek is kiépültek, és a városi látványtengelyek már nem kapcsolódtak a nemzeti emlékműhöz. Éppen ezért azt 1879-ben I. Vilmos kívánságára nyolc méter magas talapzatra helyezték, a megfelelő és méltó környezet megteremtése érdekében pedig parkosították a területet. A Mächtig által készített terveken jól látható Meyer elképzeléseinek továbbélése, az architektonikus és tájképi elemek alkalmazása, a geometrikus kialakítás az emlékmű körül,

137