Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
A Gellérthegy parkosításának kezdetei Az előbbiekben említett nagyvonalú és újító elképzelések nem valósultak meg. Ugyanakkor a Gellérthegy elkészült parkjai, amelyek részben a hídépítéseknek, részben a fürdőváros-elképzeléseknek köszönhették létrejöttüket, szintén számos újító és a közparktervezés területén előremutató gondolatot hordoztak. A hegy fásítását 1872-ben, Buda városának költségén kezdték meg, ehhez az anyagi nehézségek miatt 1873-ban a Közmunkatanács is hozzájárult. A hegyen sétautakat létesítettek, facsemetéket ültettek, illetve megerősítették a déli oldal szikláit.351 Annak ellenére, hogy a sziklák egy részének eltávolítása a Közmunkatanács javaslatára 1875-ben megindult, a hegy parkjainak kialakítása és a környék fejlesztése a század utolsó évtizedéig nem haladt előre. A Gellérthegy fejlődésének, kiépülésének a két új dunai átkelő, a Ferenc József (ma Szabadság) híd és az Erzsébet híd 1893-ban törvényben elhatározott felépítése adott lendületet.352 A Ferenc József híd építése miatt elbontásra került a Sáros fürdő és környéke, ami szintén alapot adott a fejlesztéseknek; 1897-ben megindult a Gellért rakpart kiépítése, továbbá - hosszas huzavona után - a katonaságtól a székesfőváros tulajdonába került a Citadella is. Eredetileg az utóbbi elbontását tervezték, végül azonban megelégedtek erődjellegének csökkentésével, és csupán egyes részleteit bontották el. Ebben az évben készült el a Gellérthegyi Kioszk is, amelynek közvetlen környezetét parkosították.153 Gellérthegy, az 1896-ra felépült kioszk és környezete a főváros 1903. évi térképén / BFL XV.16.e.251/cop9 Gellérthegyi kioszk, képeslap, 1912 OSZK Kisnyomtatványtár 129
