Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
A gellérthegyi Pálmakert terve A millennium után a Gellérthegy fejlesztésére kidolgozott javaslatok között a nemzeti emlékhely-ideák helyett a kereskedelmi és a turisztikai célzatú koncepciók, például nyilvános szórakozóhely létesítése, illetve a parkosítás és a fürdőváros igényeinek megfelelő hasznosítás került előtérbe. Az 1897-1898-ban Hein János és Schickedanz Albert által kidolgozott Pálmakert-koncepció egyes elemeiben és összességében is igen előremutató elképzelés volt.344 Annak ellenére, hogy a tervezők művük előképeként a frankfurti pálmaházat nevezték meg, összetett oktatási-kulturális programja és formai megoldási javaslatai szempontjából a Pálmakert Sir Joseph Paxton sydenhami Crystal Palace Parkjával áll szoros kapcsolatban: erre utal a nagyon erős kertészeti, dendrológiai és botanikai koncepció, s az, hogy a Gellérthegyre szánt komplexum központi elemét is Kristálypalotának nevezték. Az 1851. évi világkiállítás alkalmából a londoni Hyde Parkban Paxton tervei szerint felépített Kristálypalota 1852-ben került át a város melletti Sydenhambe, ahol a tervező elképzelései szerint új típusú közpark valósult meg körülötte. Paxton célja olyan pleasure ground kialakítása volt, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül rekreációs lehetőséget nyújt, és fejleszti a látogatók intellektusát.345 A megnagyobbított Kristálypalotát egy domb tetejére helyezte, kertjének kialakításakor az olasz barokk alapelveihez nyúlt vissza. Az épülethez nagy teraszok sorozata vezetett fel, amelyeket szökőkutak, kaszkádok és mindaddig példa nélküli mennyiségben használt virágfelületek díszítettek. A teraszokkal a környék kilátásának élvezetére kívánt lehetőséget adni, és innen az egész park szerkezetét is át lehetett tekinteni. Mögöttük oldott, tájképi típusú kertet alakított ki, a park szélén tóval, amely mellett prehisztorikus hüllők élethű másolatát helyezték el. Paxton terve több szempontból is irányadóvá vált. Egyrészt ez volt az első olyan közparkterv, amelyben a szigorú geometrikus rendszer vált uralkodóvá, másrészt komplex oktatási programja révén továbblépett Loudon elvein, aki tematikus kertek kialakítását javasolta, s ezeket a térszervezés révén el is választotta egymástól.. Paxton tervében a különféle témák összetett rendszer részeként jelentek meg, ő egyszerre kívánta fejleszteni a látogatók botanikai, kertészeti és egyéb természettudományos érdeklődését. Formai megoldásait tekintve Paxton alkotása sok követőre talált. A parkok központi elemei körüli geometrikus részek és a teraszok tanítványai munkáiban sok helyen megjelentek, például a Pavilion Gardensben (Buxton), a Miller Parkban (Preston) vagy a Stanley Parkban (Liverpool).346 A gellérthegyi pálmakert koncepciója nem kevésbé komplex elméleti háttérrel rendelkezett, emellett az üvegházat körbevevő park kialakítása is sok hasonlóságot mutat a sydenhami példával. Hein János, Schickedanz Albert-Herczog Fülöp Ferenc: Gellérthegyi Pálmakert terve, nagyvendéglő és kávéház távlati képe, 1897/Kertészeti Lapok, 1897. p. 288. / OSZK 126
