Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
„Az egykori ronda Gellérthegy ma egy a főváros keblére tűzött dombormű."324 A korszak másik legnagyobb közpark-együttese, a Gellérthegy és környezete a Népligethez hasonlóan szintén a lépést tartott a legújabb tervezési elvekkel, és noha más koncepció szerint létesült, de legalább annyira fontos állomás a közparktervezés történetében. A Gellérthegy ősidők óta lakott terület, melynek gyógyfürdői már az ókorban is ismertek voltak, nevét a hagyomány szerint 1046- ban itt vértanúságot szenvedett püspökről kapta. Már a középkorban is nevezik Mons Sancti Gerardinak, később Blocksberg néven említetik a források. A 17. században boszorkányairól vált híressé, a 19. században azonban már a szüreti mulatságok és húsvéthétfői búcsúk helyszíneként lett közkedvelt kirándulási célpont.325 Átalakítása először Széchenyi Üdvleldéjével kapcsolatban került a figyelem középpontjába, és parkosítását is ekkor kezdték először megfontolni. Noha e gondolat az 1840-es években - amikor Széchenyi írását publikálta - még erőteljes ellenállásba ütközött, később mégis időről időre visszatért a hegy és a nemzeti emlékhely gondolatának összekapcsolása. Hajós Géza a Gellérthegy parkosításának gondolatát a Németországból induló Landschaftsverschönerung elképzeléséhez köti, amely város és táj egységét, kapcsolatának erősítését tűzte ki célul. Párhuzamként a grazi Schlossberget és a brnói Spielberget említi.326 A forradalom leverését követően, Pest-Buda feletti uralmát demonstrálandó az osztrák katonai igazgatás megépítette a hegyen a Citadella erődjét. A kiegyezés után a három osztrák vár327 egyikeként ez a gyűlölt építmény is elveszítette katonai jelentőségét, és mind a polgárok, mind a szakemberek figyelme hasznosításának vagy lebontásának lehetőségére irányult. Az ezekkel, illetve a hegy parkosításával kapcsolatos koncepciók két alapvető városépítészeti-eszmei gondolatkörbe sorolhatók. Az egyik az Üdvlelde-idea továbbélése, a nemzeti emlékhely létesítésének gondolata, amely a jellegzetes természeti formák és a nemzeti emlékhelyek összekapcsolásának külhoni példáihoz, illetve a nemzeti öntudat erősítésére irányuló hazai társadalmi és politikai törekvésekhez csatlakozott. A másik fontos elképzelés a fürdőváros-gondolat, mely ugyan a két világháború között vált alapvető városfejlesztési koncepcióvá, de a Rudas és a Sáros fürdő (melynek helyét utóbb a Gellért Fürdő és Szálló vette át) tervezett átépítése és összekapcsolása okán már a századforduló környékén megjelent.328 A parkosítás itt is alapvető, meghatározó alapelv. E kettő mellett felmerült a hegynek mulatóhelyként történő kialakítása is, ami Hein János nagyvonalú elképzelése révén vált ismertté. Tervezőjének célja egy új nyilvános kert létrehozásán túl a kertészet ismertebbé tétele volt. A kialakított parkokban végül a nagyszabású elképzelések egyes kis részletei valósultak csak meg, ugyanakkor tervezéselméleti szempontból ezek - a Népligethez hasonlóan - nagyon előremutatók voltak. A Gellérthegy és környezete A kiegyezés utáni tervezetek jelentős részét befolyásolta Széchenyi Walhalla-gondolata.329 Elsőként fia, Széchenyi Ödön aktualizálta azt az 1870-es évek elején, amikor az ezredéves évfordulóra komplex Gellérthegy-koncepciót dolgozott ki, „kéjlakokkal és villákkal” építtette volna be azt, s egy katonai iskola felállítása mellett a tetőre Panteon vagy Walhalla jellegű épületet javasolt.330 Feszi Frigyes már 1871. évi városrendezési pályázatában Ezredéves emlékművet tervezett a Gellérthegyre, a millenniumi emlékmű gondolatának első megjelenéseként. Centrális alaprajzú, oszlopsoros építményt tervezett, a tetején lovas szoborral.331 1873 körül készített tervsorozatában Feszi ismét foglalkozott a budai Duna-part és a Várhegy rendezésével. A tervben szerepelt egy gellérthegyi diadalkapus panorámaút, valamint a két hegy közötti tabáni völgy monumentális épületekkel történő beépítése is. A tervén a Gellérthegy tetején látható épület valószínűleg az a panteon volt, amelyre később a maga tervének előképeként például Medgyaszay István is hivatkozott.332 A méltó emlékhely gondolata a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elképzelései között is szerepelt, és 1882-ben pályázatot hirdettek Magyar Pantheon tervezésére. Öt pályamű érkezett be, közülük a bizottság hármat talált díjazásra méltónak.333 A három közül kettő a Gellérthegyre helyezte az építményt, így a győztes pályamű szerzője, Czigler Győző is. Tervismertetéséből tudható, hogy a Citadella helyére tervezte a rendeltetésének megfelelően antik görög stílusban kidolgozott emlékművet, oly módon, hogy a két építmény hossztengelye egybe essen.334 A kupolás középcsarnokból és két oldalcsarnokból álló épületben a központi csarnok a honfoglalás és a magyar királyság korszakának bemutatására szolgált, a jobb oldali csarnok neves államférfiaknak, a bal oldali pedig hadvezéreknek állított emléket. A másik díjazott pályamű, amely a Gellérthegyre helyezte az épületet, Bérezik Gyula terve, aki az épület alépítményeként szintén felhasználta a Citadella erődjét.335 A millennium megünneplésének előkészületei során, a honfoglalás emlékműveként sokszor felmerült egy Árpád-szobor felállításának gondolata. Ennek a Gellérthegyre helyezése már 1886-ban, Madarassy László elképzelései között is szerepelt. Javaslatának sarkalatos pontja, hogy a parkként kialakított hegy tetején, az ott kiépített korzó végpontján álló hatalmas ércszobor sisakjának tetejéről „villamfény” világítaná be a várost.336 1891-ben felmerült a városháza Gellérthegyre telepítése is, ezzel kapcsolatban a Fővárosi Lapokban megjelent cikk több elképzelést is említ. Ezek között ismételten szerepel Árpád vezér kolosszális szobrának a hegy tetején való elhelyezése. A cikk írója Pulszky Károly elképzeléseit idézi, aki egy „gellérthegyi nekropolis” építését javasolta, amely a „művészet által dicső és kegyeletes látvánnyá tett sírkert” lehetne. Pulszky előképként I. Lajos Walhalláját említi, és írásában az is szerepel, hogy Deák és Batthyány mauzóleumát is át kellene helyezni a hegyre. Sírfülkék és kápolnák építését indítványozta, főépületként egy minden felekezet által használható templommal, amelyben temetési szertartásokat lehetne Nemzeti emlékhely-koncepciók Feszi Frigyes: Ezredéves emlékmű terve a Gellérthegyre, 1871 MNL-OLT 11 No. 6/1 Előző oldalon: Feszi Frigyes: Gellérthegyi panorámaút terve, 1873 körül, részlet / BTM Kiscelli Múzem ÉGy 97.254 119
