Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)

Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében

jelentős része a források szerint már 1904-re elkészült, Ilsemann átadását azonban csak 1910-re datálta.312 A 182 kataszteri holddal megnövelt területű liget a korabeli források szerint Európa egyik legnagyobb és legszebb közkertje volt.313 Létesítésekor a fáradhatatlan Ilsemann Keresztély mellett a park kialakításáért sokat tevő Blazsek Ágoston alkertész is részesült anyagi elismerésben.314 A második ütemmel párhuzamosan készült el a népligeti faiskola is, növényállományának egy része a korábban létesített lőportári faiskolából került ide, másik részét, különös tekintettel a Magyarországon nem kapható ritka növényekre, Ludwig Späth berlini faiskolájából szerezték be.315

Ilsemann-nak a második ütem terveit bemutató cikkében tervezéselméleti szempontból igen fontos változásokat figyelhetők meg: „Az alapeszme, a mely engem a nyilvános sétányok és ligetek tervezésénél vezérel, a következő: alkalmazkodás a városszabályozási tervezethez, a sétányok körüli épületek architektúrájához; az ültetvények a sajátosság jegyét viseljék magukon, és nemzetünk gondolkozása, érzése és költészete jusson kifejezésre.”2''6 Ennek megfelelően terveiben kifejezetten a magyar flóra jellegzetes növényeinek alkalmazását javasolta. Funkcionális szempontból is igen jelentős változások tapasztalhatók. Külön figyelmet fordított a különböző gyermekjátszóhelyek kialakítására, készültek gyepes, illetve kavicsos burkolatúak is. A Hungária körúttól nem messze kávézó létesítését javasolta, amelynek a kert szintjéhez képest egy méter magasra kiemelt teraszáról jó kilátás nyílhat az egész ligetre. A terv mind funkcionálisan, mind a növénytelepítés szempontjából túllépett az első ütem elképzelésein. Érdekes ugyanakkor, hogy alaprajzában visszatért az első üteménél jóval kevésbé nagyvonalú, kacskaringós útvonalvezetéshez. Az új funkciók, a kávéház, a játszótér esetében azonban ugyanúgy alkalmazta a geometrikus elemeket, például a hippodrom formát, mint Meyer saját berlini parkjaiban. A második ütem legnagyobb újítása talán a honos növényállomány alkalmazása, amellyel Ilsemann túllépett a dendrológiai gyűjteményes kertek koncepcióján. Az első olyan közpark Európában, amely már e szerint az elv szerint készült el, a berlini Friedrichshain Gustav Meyer által tervezett megnagyobbítása volt. A park első üteme 1840-ben készült el, Meyer első berlini munkájaként, míg a második ütem, amely 1868-ban kórházépítés miatt vált aktuálissá, az utolsó műve lett.317 A park legfőbb érdekessége Meyer új növénytelepítési koncepciója, és annak elméleti háttere. Ez az első olyan terve, ahol nem az egzotikus növényekre helyezte hangsúlyt, éppen ellenkezőleg, már egyáltalán nem is használta már azokat. Kifejezetten a Brandenburgi Orgrófságra jellemző növényeket kívánt a parkba telepíteni, amelyek a közelben is megtalálhatók, honosak a környéken, elősegítve ezzel a közeli oktatási intézmények botanika-tanítását, valamint a hazai flóra ismeretének terjesztését. Meyer hatását mutatja Bécs legnagyobb 19. század végi közparkja, a város egyik külső kerületében létesült Türkenschanzpark.2'* Ez az alkotás több szempontból is párhuzamba állítható a Népligettel, akár alapításának indokát, akár kialakítását nézve. A park ugyanúgy külvárosban, munkások által lakott területen épült, korábbi bánya helyén, mint a Népliget. Alaprajzi kialakításuk és az, hogy két ütemben készültek el, szintén igen hasonló.

A Türkenschanzpark kiépítése a Heinrich von Ferstel és Karl Ritter von Borkowski nevéhez köthető bécsi kertvárosmozgalom kialakulásához kapcsolódik. A külvárosi néppark létesítése Ferstel és Carl Hasenauer elképzelése volt.319 1883-ban alakult meg Ferstel elnöklete alatt a Comité zur Anlage eines öffentlichen Parkes auf der Türkenschantze. A park szükségességének alátámasztására orvosi véleményeket is beszereztek, amelyek többek között azt is bizonyították, hogy létesítése a város friss levegővel való ellátása érdekében, s a kedvező szélirányok miatt is fontos.

Az első ütem Gustav Sennholz tervei alapján készült el 1888-ban.320 A húsz évvel később, 1910-ben átadott második rész formailag illeszkedik az első ütemhez, alaprajzi kialakítását az íves utak határozzák meg. Terveit Heinrich Goldemund és Wenzel Hybler dolgozta ki.321 A park egy korábban igen rossz hírű homokbánya helyén létesült, amelynek adottságait, a kőomlásokat, a hegyekre emlékeztető terepviszonyokat az első ütemet tervező Sennholz ki is használta. A bővítés tervezésekor szintén kiaknázták ezeket az adottságokat, és az új szabályozási terveken az elővárosi vasút egy állomását is itt helyezték el. A növényesítés és a kerti építmények esetében a magashegységek, a közeli Alpok szolgált mintaképként a tervezőknek. A növényekkel modellezett tájképek a kedvelt környékbeli kirándulóhelyek (Semmering, Rax Alpok) hangulatát kívánták megidézni. A botanikai koncepció több mint négyszáz növény telepítését javasolta, amelyeknek bemutatására tanösvényt is létrehoztak.322 A kert legmagasabb pontján a kilátó, a Paulinewarte épülete található. A terméskő lábazatú és fa szerkezetű kilátó a kirándulás végpontjaként értelmezhető a parkban. A funkciók és a szórakozási lehetőségek bővítése érdekében étterem is épült, itáliai reneszánsz stílusban. Ennek környezete geometrikus kialakítást kapott, raszterben kiültetett gesztenye- és juharfákkal. A parkokban ekkor már elengedhetetlenné váló zenei estek helyszínéül két zenepavilont létesítettek. A tó mellett a csónakázást és télen a korcsolyázást kiszolgáló épületet helyeztek el.

A budapesti Népligetet, a folyamatos átalakítások ellenére, már a 20. század elején is a rossz közbiztonság és a látogatottság hiánya jellemezte.323 A folyóiratcikkek mind a mai napig legtöbbször ezt említik vele kapcsolatban. Európa egykor legnagyobb, virágzó közparkjának mai elhanyagoltsága szánalmas látvány, ami a róla írt tanulmányokat is befolyásolja. A Népliget második ütemének tervezési koncepcióját a Friedrichshain második ütemével és a Türkenschanzparkkal összevetve megállapítható, hogy ez a budapesti park azokkal szinte egy időben, hozzájuk hasonlóan újszerű elvek alapján létesült. Funkcionális szempontból megjelent benne mindaz, amit napjainkig alapelvként tartunk számon a közparktervezésben - mint például a különféle korosztályoknak megfelelő funkciók kialakítása -, növényhasználatában pedig a 20. század eleji modern kertművészet által javasolt honos növényalkalmazás elveit vetítette előre. Emiatt a Népliget - megközelítésének nehézsége, rossz közbiztonsága stb. - ellenére is igen jelentős állomás a hazai tájépítészeti tervezés fejlődéstörténetében.

117