Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
Az Országház tér déli részének felmérési terve, 19 27 Rade Károly: Budapest Székesfőváros kertészetéhez tartozó parksétány és kertek tervei. Budapest, 1929. p. 62. / BFL Könyvtár kifolyólag az észak-déli tengelyre komponálta, és két lovas szobor elhelyezését javasolta. Ekkor jelent meg tehát az a tér legutóbbi átalakítása során visszaállított elrendezés, amely az észak-déli tengelyt két emlékművel hangsúlyozza. Palóczi írásának lényeges eleme, hogy a parkok és terek kialakítása közötti különbségre hívja fel a figyelmet. Andrássy Gyula lovas szobrát végül a déli kertben állították fel. A terület parkosítása hosszas tárgyalások után készült el. Az első terveket a Középítési Bizottság, majd a Közmunkatanács 1903-ban hagyta jóvá.269 1905-ben szökőkút elhelyezését javasolta a Mérnöki Hivatal, amit a Fővárosi Közmunkák Tanácsa még abban az évben elfogadott, azzal a kikötéssel, hogy „ezen vízmedencében bokrétaszerű, alacsony szökésű szökőkút létesítendő".270 A végleges kertészeti kialakítást a Fővárosi Mérnöki Hivatal tervei alapján Ilsemann Keresztély tervezte 1906-ban.271 Az eredeti terv ugyan nem ismert, azonban a Rade Károly által 1929-ben kiadott, parksétány-terveket bemutató kiadványban megtalálható az alaprajz. A korabeli fényképek alapján arra következtethetünk, hogy ez megfelel az 1906-ban elkészült elrendezésnek. A terv a Steindl-féle angolkerti kialakítástól eltérő, geometrikus, erőteljesen szerkesztett koncepciót mutat. 1904-ben újabb pályázatot írtak ki a tér kialakításának megtervezésére, Andrássy Gyula lovas szobra, képeslap, 1930-as évek / BFL XV.19.d.2.b 68 Budapest. Andránay szobor. — AndrAtsy-Denkmal. Statue d Andrâasy. — Statuo of Andrássy ismét egy emlékműállításhoz kapcsolódóan. A főváros döntése értelmében ugyanis az Országház téren kívánták elhelyezni Kossuth Lajos szobrát.272 A szobrászati pályázatra először 1905-ben, majd 1908-ban került sor, ettől függetlenül a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet pályázata 1904-ben már lezajlott, a győztes Lechner Jenő Pietas jeligéjű pályaműve lett.273 A két szobor elhelyezésével számoló Lechner-terv szorosan kapcsolódik Palóczi korábban már ismertetett elképzeléséhez, és előfutára Lechner 1926-os tervének.274 A Kossuth-szobrot a tér déli oldalára helyezte, olyan helyzetbe, hogy az a Szabadság tér felől is látható legyen. Javaslata értelmében a másik szobor Batthyánynak mint a magyar alkotmányos rend másik nagy történelmi alakjának állított volna emléket, helyét a Kúria épületének tengelyében jelölte ki. A terv előremutató eleme, hogy a két szobor nem az Országház épületének kereszttengelyére szimmetrikusan helyezkedett el, ezáltal a tér észak-déli tengelye erősebb hangsúlyt kapott. Lechneré az első olyan koncepció, amely a Kúria épületének tengelyébe helyezett szoborral az épületnek a tér egységébe való illeszkedését erősítette, a térfalak meghatározó szerepét hangsúlyozta. A zöldfelületek kialakításában Lechner ugyanakkor továbbra is ragaszkodott a tájkertekére emlékeztető formai megoldásokhoz, visszatérve Steindl és Ilsemann hagyományokhoz ragaszkodó formavilágához. A Kossuth-szobor elhelyezésének kérdése Ilsemann Keresztély: A Földművelésügyi Minisztérium épülete előtti terület kertészeti rendezési terve, 1911 / BFL XV.17.d.lS14.a. 5/2.2 a tér történetét erősen befolyásoló tényező maradt. A szobrászati pályázat második meghirdetésére 1908-ban került sor, ekkor Horvay János szoborterve lett a győztes, a szobor elhelyezésére azonban csak évtizedekkel később került sor.275 1911-ben indult meg a Földművelésügyi Minisztérium előtti térrész parkosítása.276 A kialakításról az Ilsemann által szignált 1911-es terv alapján alkothatunk képet. Ekkor a keleti térrész még őrizte az 1904-es kialakítást, tehát a nagyjából szimmetrikus alapelrendezést íves kocsiutak törték meg, s az északi és a déli kert is elnyerte ekkorra azt a formáját, amely sokáig látható maradt.277 Az Országház tér Steindl-féle elképzelése illeszkedett a londoni square-ek mintájára, a tájkertek formai megoldásait kis léptékben megvalósító parkosított közterek közé. A tér kialakításának fejlődése során ugyanakkor elméleti írásokban - Palóczi elképzelésében - és gyakorlati formai megoldásokban - az északi és a déli kertrész kialakításában - is megjelentek előremutató elemek. A díszterek és a közparkok formai és tervezéselméleti megoldásainak elkülönülése fontos lépés a teoretikai fejlődés során, amely meghatározza majd a 20. század tervezőinek gondolkozását. Palóczi Antal Kossuth téri tervei, valamint a következőkben bemutatandó Szabadság téri koncepciója a 19. század végének talán legfontosabb budapesti köztértervezési elképzelései. 101
