Garami Erika et al.: Budapest–Bergen-Belsen–Svájc. A Kasztner-vonat fővárosi utasai (Budapest, 2020)
Irsai
Irsai István egész életében aktív cionista volt. Rendszeresen tervezett a palesztinai kivándorlás támogatására felhívó plakátokat, tájékoztató, adománygyűjtő kiadványokat. Részt vett a zsidó segélyszervezetek összefogására 1939-ben létrehozott Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája (MIPI), illetve az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZSA) munkájában, ez utóbbi legálisan igyekezett adományokhoz juttatni a zsidótörvények és rendeletek következtében megélhetésüket elvesztett személyeket, később a menekülteket. Cionista szervezetektől kapott megbízások révén került kapcsolatba Kasztner Rudolffal, és így jutott fel feleségével és Róbert Dávid (1931) és Mariann Éva (1936) nevű gyermekével együtt a Kasztner-vonatra. Irsai Bergen-Belsenben sem hagyta abba a munkát, Löb László így emlékezett vissza a táborban együtt töltött hónapokra: „Az ismert grafikusművész a zsidó ünnepekre feldíszítette a barakkokat, plakátokat készített a választásokra és ironikus levelezőlapokat rajzolt a tábor jellegzetességeiről - az őrtornyokról, a barakkokról, a háromszintes priccsekről, a vaskondérokról, az ehetetlen murokról, az egyre csökkenő kenyéradagról, a foltokból összeállított ruhákról, az álombéli Palesztináról - amelyet mindig szögesdrót mögül lehetett látni. ” 1945-ben végleg Palesztinában telepedett le. Nagy lendülettel vetette bele magát az új állam megteremtésébe, az 1950-es években grafikusként, később független belsőépítészként dolgozott, bútorokat, lakásokat, üzletbelsőket tervezett. Irsai élete utolsó évtizedében festészettel és szobrászattal is foglalkozott, de soha nem fordult el a grafikától és a dizájntól. István Irsai was an active Zionist throughout his life. He regularly designed posters, leaflets and fund raising publications to support emigration to Palestine. He took part in the work of the Welfare Bureau of Hungarian Israelites, founded in 1939 to unite a number of Jewish aid organisations, and that of National Hungarian Jewish Relief Action, striving to provide donations to those who had lost their livelihoods due to the laws and regulations applied to Jews, and later to assist refugees. He met Rudolf Kasztner through assignments received from Zionist organisations and that is how he and his wife, together with their children Róbert Dávid (1931) and Mariann Éva (1936), managed to secure their place on the Kasztner train. Irsai did not stop working even in Bergen-Belsen. Ladislaus Löb recalled the months spent together at the camp: “The wellknown graphic artist decorated the barracks for the Jewish holidays, made posters for the election, and drew ironic postcards about the camp’s features - the watchtowers, the barracks, the three-level bunks, the iron cooking pots, the inedible carrots, the ever shrinking bread portions and the dream of Palestine -, which were always depicted behind barbed wire. ” In 1945 he settled permanently in Palestine. He threw himself into the creation of the new state, working as a graphic artist in the 1950s and later as an independent interior designer, designing furniture, apartments, and business interiors. In the last decade of his life, he extended his expressive range to painting and sculpting, bringing with him his lifelong experience in graphics and design. Hadirokkantak, Hadiözvegyek Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) plakátja. Tervezte Irsai István, 1939 Poster of the Burial Assistance Department of the National Association for War Cripples, Widows and Orphans. Designed by István Irsai, 1939 63
