Garami Erika et al.: Budapest–Bergen-Belsen–Svájc. A Kasztner-vonat fővárosi utasai (Budapest, 2020)
Menekültélet Svájcban
A Kasztner-csoport tagjai menekült státuszban voltak, nem mozoghattak szabadon, utazáshoz, városba költözéshez engedélyt kellett kérniük, munkát csak kevesen tudtak vállalni. A legtöbben menekülteket segítő szervezetek és külföldön élő családtagok támogatásából éltek kiszolgáltatott helyzetben. Ugyanakkor igyekeztek kihasználni a Svájcban töltött időt, a gyerekek iskolába jártak, a fiatalok, de néhányan az idősebbek közül is, szakmát tanultak. Az erdélyi menekültek egyesületet alapítottak a rászorulók támogatására, a táborban élők ellátásának javítására, illetve közösségük életének szervezésére. A Kasztner-csoport tagjai közül a háború végét követően néhány százan visszatértek Magyarországra, illetve Romániába, Csehszlovákiába; nagyjából ugyanennyien vándoroltak ki Palesztinába. A csoport másik fele Svájcban maradt, a következő években közülük sokan tengerentúli országokban telepedtek le. The members of the Kasztner group were refugees, they could not move freely, had to seek permission to travel or move to the city and only a few were able to work. Most of them were living in vulnerable situations with the support of refugee organisations and family members living abroad. However, the majority of them tried to make the most of their time in Switzerland, the children went to school, the younger, and some of the older generation, learned a profession. The Transylvanian refugees formed an association to support the needy, improve the care of those living in the camp and organise the life of their community. A few hundred members of the Kasztner group returned to Hungary, Romania and Czechoslovakia after the end of the war; roughly the same number emigrated to Palestine. The other half of the group remained in Switzerland and many of those settled in overseas countries in the following years. Műnk Péter levele a VSJF-hez Hasenberg, 1945. augusztus 26. A zsidó újévet szeretné családjával együtt tölteni Zürichben, három nap eltávozást kér (nem kapta meg). Schweizer Hilfswerk für Emigrantkinder (Menekült Gyermekek Svájci Segélyszervezete) kérdőivé, 1945 Műnk Péter, a későbbi kanadai üzletember és filantróp a békásmegyeri táborból deportált édesanyja tartózkodási helyét kívánta megtudni, illetve tanulmányai folytatásával kapcsolatban kért intézkedést A legegyszerűbb beszerzésekhez is segítségre volt szükség. Műnk Lajos zoknivásárlási ügye, 1945 Letter from Péter Munk to VSJF Hasenberg, 26 August 1945 He wished to spend Jewish New Year with his family in Zurich and requested three days of leave (not granted) The questionnaire of 'Schweizer Hilfswerk für Emigrantkindef (Swiss organisation providing aid to refugee children), 1945 Péter Munk, later a Canadian businessman and philanthropist, wanted to know the whereabouts of his mother, who had been deported from the Békásmegyer camp, and requested further action in connection with his studies. Assistance was also required for the simplest procurements. The sock purchasing case of Lajos Munk, 1945 25. Jeptember 1945. 2 4. Ser 1945 ekén Nr. Grösse 45 und ich bitte zukommen zu lassen. FWAflïrs&lseics lämikon ü. Aadorf (Iburg.) ¥3/Wo. Ludwig MUNK. flüchtlingsheim Tänikon/Aadorf Frau Berg,-. 1eiderkämmer, Lavaterstr.37. Vtir bitten Sie, dem Ohengenannten l&ut inliegender Anweisung 2 Paar Socken, Grösse 11, (Schuhgrösse 45) senden zu wollen und zeichnen mit freundlichen Grüasen
