Hidvégi Violetta - Sebestyén László: Áthallások. Ybl a Palota-negyedben (Budapest, 2016)
I. Írások
VIII., Pollack Mihály tér A Múzeum körüli palotanegyed kialakulását a városrészben emelt politikai, kulturális és sportlétesítmények együttesen befolyásolták. A főurak a közelben egyaránt megtalálták a politikai élet gyakorlásának és szabadidős elfoglaltságaiknak színterét. 1837-ben a mostani Rákóczi út és Múzeum körút találkozásánál megnyílt az ifj. Zitterbarth Mátyás tervei szerint emelt Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház. Egy évtized múlva átadták Pollack Mihály Nemzeti Múzeumát. Az egykori kertváros beépülését, mágnásnegyeddé formálódását azonban elsősorban az itt álló sportlétesítmények ösztönözték. Ybl Miklóst az Unger-ház építését követően, az ötvenes évek végén, két egymáshoz kapcsolódó középület emelésével bízták meg. A Nemzeti Múzeum mögötti helyszín kiválasztásánál szerepet játszhatott, hogy korábban is álltak a közelben lovardák. A Nemzeti Múzeum északkeleti sarkán 1827-1839 között a Nemzeti Lovagló Iskola működött, míg Ybl lovardája előtt a telken Nautmann épülete is hasonló célokat szolgált. A szabadságharc bukása után Ferenc József 1852. évi tavaszi látogatása alkalmából felújították a galoppversenyeket, amelyek a Bach-korszak jelentős társadalmi eseményének számítottak. A Helytartótanács 1856-ban jóváhagyta a Pesti Lovar-egylet átdolgozott alapszabályát. A Szapáry Antal gróf indítványára létrejött egylet részvények kibocsátásával fedezte a lovarda, lövölde, vívó- és testgyakorlóterem felállítását. Az 1857. június 26-án kezdett építkezést követően fél év múlva, 1858. január 7-én meg is nyitották az épületet a tagok előtt. Fővárosi rangú épület született, amely minden tekintetben kielégítette az arisztokraták igényeit. „Ez épület nemcsak ízletes alakjánál fogva válik a főváros díszére, de azáltal is, hogy a Nemzeti Múzeumnak eddig valóban egész a megbotránkozásig dísztelen környékét ékesíti.” - írta a kortárs tudósító. A két előtetős utcai bejárat közvetlenül a manézsba vezetett. A hosszúkás téglalap alaprajzú épület kiemelkedő középrészében kapott helyet a lovaglócsarnok, míg az istállókat, pisztolylövöldét, illetve a kiszolgáló személyzet lakásait Ybl az alacsonyabb oldalszárnyakban helyezte el. A manézs utca felőli oldalának felső szintjén üvegezett árkádsorral nézett a csarnokra a társasági igényeket kielégítő szalon. Az utcai homlokzat a belső elrendezést követte. Az oldalszárnyakon félköríves ikerablakok nyíltak, a középrész felső szintjén a kapuk fölött egy-egy, középre pedig három félköríves ablak került, a homlokzat egészét ívsoros párkány zárta le. Ezek a díszítőelemek már jó ismerőseink az Unger-házból. A lovardától északra helyezett emeletes tornacsarnokra Ybl 1858. április 20-án kérte meg az építési engedélyt. Pest város Szépítő Bizottmánya tíz nap múlva engedélyezte az építkezést a kivitelezést végző és a tervet is aláíró Diescher József építőmesternek. A lakásokat magában foglaló téglalap alaprajzú utcai részhez nyaktaggal merőlegesen kapcsolódott a csarnok. Az épületpár másik darabját is a középkori elemekből építkező félköríves romantika ihlette, így a két épület szép formai egységet alkotott. A tornacsarnokot 1871-ben a Baumgarten Antal tervei szerint emelt Esterházy-palota váltotta fel. Ma itt található a rádió Márványterme. A lovarda második világháborúban megsérült épületét 1948-ban elbontották. Telkén épült a Magyar Rádió kétemeletes atombunkere. A betontömböt 1966-1969 között Fekete György, Nánási Sándor és Szende László tervei szerint a rádió irodaházával körbeépítették. 045
