Hidvégi Violetta - Sebestyén László: Áthallások. Ybl a Palota-negyedben (Budapest, 2016)

I. Írások

Vili., Bródy Sándor utca 3. - Pollack Mihály tér 3.

Ybl Miklós első városi palotája Festetics György grófnak készült, aki 1860-ban Vas vármegye főispánja, majd 1861-től főrendiházi tag lett, így politikai tevékenysége a fővárosba szólította. 1861 áprilisában az országgyűlés a budai megnyitót követően a Nemzeti Múzeumban folytatta munkáját, ezért a főúr annak szomszédságában választott helyet pesti rezidenciájának. Telke szomszédságában ekkor már álltak az arisztokrácia sportintézményei: a Tornacsarnok és a Nemzeti Lovarda, a közeli Nemzeti Színház pedig szellemi élvezetet kínált. A gróf és az építész együttműködésének kezdete 1860-ra tehető, Ybl ekkor egy elegáns megjelenésű lovardát tervezett a keszthelyi Festetics birtokra. A főúr a pozitív tapasztalatok alapján bízhatta meg pesti palotája megvalósításával.

1862. május végén az építési hatósághoz benyújtott engedélyezési terveket a kivitelező építőmester, Wechselmann Ignác szignálta. Yblnek ebben az alkotásában a romantika és az itáliai reneszánsz hatása egyaránt megfigyelhető. A masszív lábazaton álló épület emeleti ablakai a földszintieknél részletgazdagabbak, a szint középrészét három ablaktengely szélességben öntöttvas mellvédű erkély ékesíti. Az épület középtengelyében nyílik a nagyméretű bejárati kapu. A földszinten balra a férfi, felette a nő lakosztályt kapott helyet minden kényelemmel, fürdőszobával és WC-vel felszerelve. A kapualjból néhány lépcsőfok visz fel az épület földszintjére, amely felkészíti az érkezőt az emelet XVII—XVIII. századi francia barokk ízlésű pompájára. A két szintet átfogó háromkarú lebegő lépcső a palota lenyűgöző hatású tere. Az emelet utcai frontjának egymásba nyíló

reprezentatív térsorát követően, a ház jobb oldalán tükrökkel borított nagyméretű díszterem, a „nagy táncterem" húzódik. „Ybl Miklós jeles építészünk terve szerint, a legszolidabb anyagokból valódi pazar fényűzéssel épült, s nemcsak a Múzeum környékének, hanem általában Pest városának is nagy díszére szolgál.” - mutatta be az elkészült épületet a Vasárnapi Újság. A saroképület Bródy Sándor utcai homlokzatára merőleges udvari szárny földszintjén helyezte el Ybl az istállókat, míg az emeleten a vendég- és a személyzeti szobák kaptak helyet. Ybl itt is mesterien élt térkomponáló képességével. Jól elkülönültek egymástól a magánélet, a reprezentáció és a kiszolgáló helyiségek terei.

Festetics gróf építési kedvet indított el a környéken, amelynek előkelő városrésszé formálódását a kortársak már 1864-ben megjövendölték. Pest egykori gyümölcsöskertjeinek helyét díszkertek foglalták el a városi paloták elengedhetetlen kísérőiéként.

037