Hidvégi Violetta - Sebestyén László: Áthallások. Ybl a Palota-negyedben (Budapest, 2016)
I. Írások
Vili., Bródy Sándor utca 8. Az országgyűlésnek a császárváros közelében fekvő Pozsonyból az ország központjába, Pestre helyezésére már az 1843-1844-es diétán történtek próbálkozások. Pollack Mihály koncepciójának továbbgondolására 1844-ben nemzetközi tervpályázatot írtak ki. A következő országgyűlés munkája az 1848. április 11-én szentesített törvényekkel zárult. A szabadságharc eseményei azonban a pályázat értékelését és megvalósítását egyaránt elsodorták. Az évtizedes bénultság után Ferenc József 1860-ban kibocsátott októberi diplomája visszaállította az ország alkotmányos berendezkedését, és 1861. április 2-ára Budára összehívta az országgyűlést. Az áprilisi törvények azonban Pestet jelölték meg színhelyül, így itt kellett megfelelő épületet találni az alsó- és a felsőház ülései számára. Több tervváltozat is keletkezett, de az építkezés ismét elmaradt. Az uralkodó 1865. december 10-ére, ekkor már Pestre hívta egybe az országgyűlést, és az épület ügyének megoldását is elrendelte. A korábbi fontolva haladást követően ekkor felgyorsultak az események. Augusztus 9-én döntöttek az egykori Főherceg Sándor - a mai Bródy Sándor - utcában, a város hajdani majorja helyén álló szekerész laktanya felszámolásáról, és a felszabadult telken egy ideiglenes képviselőház felépítéséről. Az Ybl tervei nyomán átalakított Nemzeti Múzeum díszterme a felsőház üléseinek lett méltó helyszíne. Ybl Miklóst, Diescher Józsefet és Szkalnitzky Antalt megbízták a képviselőház terveinek és költségvetésének elkészítésével. 1865. augusztus végén az uralkodó Ybl terveit hagyta jóvá, míg a kivitelezést a sajtó által erélyesnek tartott Diescher Józsefre bízták. Szeptember közepén tették le az épület alapkövét és karácsony előtt Ferenc József már megtekinthette a berendezését leszámítva kész képviselőházat. Az építész és a kivitelező építőmester munkáját kitüntetésekkel ismerte el, míg a munkásokat pénzjutalomban részesítette. A honatyák 1866. április 14-én vehették birtokba munkahelyüket. Az utcasorban álló egyemeletes épület homlokzatát Ybl a középrész felé fokozatosan gazdagodó részletekkel formálta. A középület oromzatára az ország címere került. Az épület előtere öthajós tágas előcsarnokba vezetett, ezt követte az ülésterem, az egymás mögé illesztett padsorokkal, amelyet az akusztikai viszonyok javítása érdekében a későbbiekben félkörívesre formált tervezője. Ybl messzemenően kihasználta a telek adottságait, remek térszervezési megoldásaival egy nagyon jól használható épületet alkotott. Az ideiglenes jelleggel készült Házból három és fél évtized múlva költözhettek a képviselők a Steindl Imre által tervezett monumentális Parlamentbe. 3.01 Címer a főhomlokzaton Wappen an der Hauptfassade Coat of arms on the facade -»SI-023
