Hidvégi Violetta - Sebestyén László: Áthallások. Ybl a Palota-negyedben (Budapest, 2016)

I. Írások

V., Múzeum körút 7. - Magyar utca 8-10.

A két részből álló telek 1847-ben került a rendkívül művelt, sokat utazott Unger Henrik tulajdonába. Az építész kiválasztásában döntő szerepet játszottak az emberi kapcsolatok. Az építtető Antal nevű testvére Pollack Mihálynak, Ybl mesterének egyik lányát vette feleségül. A jeles klasszicista építész fia, Pollack Ágoston pedig az 1840-es években társas viszonyban állt Ybl Miklóssal.

Ybl a forradalom és a vesztett szabadságharc viharaiból épp csak magára eszmélő város egyik kereskedelmi és közlekedési főútvonalán emelt épületével provokálta a városlakók hagyományokhoz ragaszkodó részét. „E ház, mintha mézeskalácsból nyomták volna, oly cifra és mesterkélt. Rajta az építészet minden stílje képviselve van.” - írta a Pesti Napló korabeli tudósítója. A klasszicizmus szikárságához szokott szemre szokatlanul hatott a bérház mozgalmas homlokzata: a bizánci, mór, gót és reneszánsz elemek vegyítése.

Az Unger-ház Múzeum körútra néző nyílásai a földszinten és az első emeleten az ekkor térhódításra induló romantika egyik ágához alkalmazkodva félkörívesek, míg a második emeleten enyhe szegmensívvé alakultak. Egészen előremutató gondolat az első emeleten végighúzódó erkélyek sora, amelyek tartóelemében a figyelmes szem felfedezheti Velence jelképét: Szent Márk szárnyas oroszlánját. Az erkélymellvéd csillagdísze a gazdagon formált főpárkány zárásában is megjelenik. A Hölgyfutár, nyitottan az újra, „igen csinosnak” találta a házat, dicsérte a jövedelmező erkélyes utcai szobák alkalmazását.

A forgalmas Kossuth - ekkor Hatvani - utca közelében, a korabeli Országúton emelt háromemeletes bérház főhomlokzata páratlanul gazdag, míg a Magyar utca felé, a mellékutcához illeszkedve egyszerűbb kialakítással fordul. Itt csak a Reáltanoda utcára néző három ablaktengely hangsúlyos, az utcaképben elfoglalt helyének megfelelően, amely szinte beszippantja a kíváncsi sétálót és bevezeti az udvarba. Az átjáróház belső téralakítása újabb meglepetéssel szolgál: ünnepélyes reneszánsz árkád váltja ki a pesti bérházak unalmas, pletykákat termelő körfolyosóját.

A bérház sokszínűsége Ybl útkeresését, kísérletező kedvét mutatja. Az építész és a jómódú építtető egymást inspiráló együttműködése izgalmas félköríves romantikus bérházat eredményezett, amelyben a velencei gótika és a város XV. századi reneszánsz építészeti elemei egyaránt felfedezhetők. Feltehetően utazásaik és a korabeli szaklapok mintalapjai alapján választották ezt az 1850-es évek elején teljesen újszerű megfogalmazást.

009