Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Hidvégi Violetta: A Heckenast Nyomda- és Kiadóhivatal épülete, 1861-1863†
Az épület homlokzata I VU 10 (1863) 5. p. Barokk lakóházból kulturális fellegvár A megbízó és az építész kiegyensúlyozott együttműködésére utal, hogy Heckenast Gusztáv 1861-ben épülete teljes átalakítását, bővítését is a jól bevált mesterre bízta.24 Ezzel nagyot lépett előre a vállalkozás: a korábbi széttagoltságból egy épületbe került a nyomda és a kiadó tevékenység. „Az új ház egyébiránt Heckenast terjedelmes üzletének még nem nyithatott elég helyet s szorosan csak a nyomdai intézet felállítására volt szánva. Könyvkiadói üzletével, mely egyike a legkiterjedettebbeknek nemcsak a birodalomban, de Európában, több évig egy közel bérházban (Kalap és Hímző utca25 sarkán) szorongott; míg végre régi vágya teljesülhetett, s a nyomdai épület a múlt évben díszes és kényelmes háromemeletes palotává emelkedett, melyben Heckenast összes irodalmi üzlete most egy helyen van összpontosítva,”26 Az építészek felelősségteljes kihívása friss munkájuk beillesztése környezetébe, a folyamatosan változó városi térbe. A szóban forgó épület déli szomszédja az utca túloldalán a Károlyi-palota, míg északról közvetlenül a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület régi egyemeletes házaival érintkezett.27 Az Egyesület 1858-ban pályázatot írt ki a mai Károlyi és Reáltanoda utca találkozásánál lévő saroktelke nagyvonalú beépítésére.28 A Károlyi-palota nyugodt klasszicista homlokzatától északra fekvő tömb arculatát a későbbiekben a két új középület alakította. Diescher tudta, hogy a kiadóhivatal megújult épületének a múlthoz és a jövőhöz egyaránt igazodnia kell; nem énekelheti túl a nagy múltú nemesi család palotáját, de nem húzhatja össze magát szerényen a takarékpénztár leendő székháza mellett. Az átépítés során az építőmester a szó legszorosabb értelmében a masszív emeletes barokk palotára támaszkodott, míg a belső térképzés során az összetett nyomdai és kiadói tevékenységet kellett szem előtt tartania. 24 1861. április 27-én kérte meg Heckenast az egyemeletes épület kétemeletessé alakítását, illetve egy harmadik félemelettel történő bővítésének engedélyezését. BFL IV. 1307 ÉB 193/1861 25 Ma Irányi és Cukor utca. 26 Pákh 1863 5. p. 27 A Pesti Hazai Első Takarékpénztár ötven éve. In: VU 37 (1890) 87. p. 28 A pályázatról nyilván Diescher József is értesült, akinek feltétlenül számolnia kellett azzal, hogy átalakítandó épületének szomszédságában hamarosan egy jelentős középületet emelnek. A pályázatra 14 pályamű érkezett be, de az építkezéssel 1866-ban közvetlenül Ybl Miklóst (1814-1891) bízta meg a pénzintézet. 79
