Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Krähling János: A Kerepesi (Rákóczi) úti szlovák evangélikus templom, 1852-1867
Az Ybl Miklós által tervezett fóti templom együttese M N M Történeti Képcsarnok ltsz. T316 Az Ybl Miklós által tervezett kecskeméti evangélikus templom I VU 8 (1862) 388. p. A szlovák templom, 1863 FSzEK Budapest Gyűjtemény 010547 Diescher József evangélikus templomának építészeti értékelésére először Győry Aranka vállalkozott a budapesti evangélikus templomépítészetről szóló összefoglalásában, aki a hazai romantikus építészet kései, de jelentős állomásának értékelte a templomot, és Ludwig Förster Dohány utcai zsinagógájának hatását vélte rajta felfedezni.23 Komárik Dénes idézett értékelésében a „jó arányú, harmonikus épületcsoport”-ot, mint az iskola-templom-paplak együttes sikerült példáját említi.24 Diescher temploma és a korszak legtehetségesebb építésze, Ybl Miklós munkássága közt bizonyos kölcsönhatásokat feltételezhetünk. Ennek egyik meghatározó vonása Ybl fóti katolikus plébániatemplom-együttesének (1845-1855) mintaadó szerepe Diescher megoldására, amelyet Sisa József értékelt.25 Felvethető továbbá, hogy a korszakot meghatározó két evangélikus templom: Diescher nyújtott, hosszanti görögkereszt formájú temploma (1856-1867) és Ybl görögkereszt alaprajzú kecskeméti evangélikus temploma (1862-1863)26 között valamiféle kapcsolat lehet. A kecskeméti templom közvetlen előzménye nem a Kerepesi úti épület, hanem Johann Karl August Soller porosz építész mintaterve, amelyet az Oberbaudeputation által 1845-ben kiadott porosz mintaterv-gyűjteményben publikált.27 Mindkét épületre jellemző a hosszanti görögkereszt formára szerkesztett tér - Diescher estében megnyújtott formában. Megfelelő források híján nem lehet rekonstruálni, hogy a mintaválasztásban, a tervezési koncepció kialakításában mennyiben játszott szerepet a centralitás ötvözésének szükségessége a hosszházas koncepcióval. Kérdés, mennyiben határozták meg az építész gondolkodását további példák. Diescher templomának kompozíciójában a magyarországi szlovák evangélikusság identitásképző térszervezési hagyományát, a hosszanti tendenciájú görögkereszt alapú centrális szerkesztést figyelhetjük meg, amelynek alkalmazása a Felvidék számos szlovák gyülekezetének artikuláris és XVIII. század végi templománál is megállapítható.28 Ez a forma kapcsolódik Szilézia protestáns templomépítészetéhez, tágabb értelemben a stockholmi Katalin-templom térformáját mintául vevő európai térszervezési tendenciába illeszkedik.29 Az identitás kifejeződése a kecskeméti templom esetében is igaz: számottevő szlovákajkú híve volt a közösségnek, külön szlovák anyanyelvű istentisztelet is tartottak.30 A két templom esetében tehát a különbség - a görögkereszt-forma azonossága mellett - abban ragadható meg, hogy Diescher jobban ragaszkodott a hagyományhoz egy hosszirányban hangsúlyozott nyújtott centrális formával, míg Ybl közvetlen porosz mintát választva egy erőteljesebb - a négyezet toronyszerű kiemelésével megerősített - központos koncepciót követett. A Kerepesi úti templom az 1850-es évek legfontosabb romantikus evangélikus temploma, Diescher József életművének egyik jelentős alkotása. Stílusában a félköríves, romanizáló elemek mellett hangsúlyozottan jelentkeznek a gótikus formák: a fiálék, az áttört toronysisak, a vakmérműszerű felületi díszítések. A gótizáló formák megjelenése és a centrális görögkereszt forma hosszanti hangsúlyozása abba a folyamatba illeszkedik, amely a konzekvensen hosszházas, a középkori formákat előtérbe helyező templomtípushoz vezet, amelyet az 1861-ben kiadott „Eisenachi Regulativ” manifesztált, és amelynek hosszú ideig tartó recepciója volt a magyarországi protestáns templomépítészetben is.31 23 Győry 1935 41-50. p. Győry Aranka a templom tervezését Firtinger Lipótnak (?) tulajdonítja. 24 Komárik 1984 151. p. 25 Sisa 2013/2 252-253. p. 26 Kráhling 2007 29. p., Székely 2013 27 Kráhling 2014 28 Kráhling - Nagy 2009, Kráhling - Nagy 2011, Dudás 2015 29 Gruk 2015, illetve Harasimowicz 2004 337-338. p., Ellwardt 2008 114. p. 30 Kráhling 2014 182. és a 25. jegyzet. 31 Vő. Róka 1999 19-20. p. illetve Kráhling 2004 18. p. A téma európai összefüggéseihez: Seng 1995 73
