Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Krähling János: A Kerepesi (Rákóczi) úti szlovák evangélikus templom, 1852-1867
Diescher 1856-ban készítette el a templom tervét, amelyet augusztusban hagyott jóvá a Szépítő Bizottmány.13 A „Kirchen-Plan für die wohllöbl. evang. slav. Gemeinde, Josefstadt, Kerepeser-Strasse” fennmaradt tervlapjai: a templom kriptájának alaprajza 120 sírhellyel és a szentély alatti kriptával, a földszinti alaprajz, az osztott keresztmetszet a karzaton át az orgona felé és a templom középtengelyében az oltár felé, továbbá főhomlokzata. A rajzok a tömegalakítás, az alaprajzi rendszer, a felépítmény és a szerkezeti megoldások tekintetében a megvalósult épületet mutatják, amelyen néhány apróbb módosítást végeztek.14 A terv tartószerkezetileg is azonos a megvalósult épülettel: ilyen jellemző és ma is látható részlet például a szokatlanul masszív, 1-1,5 láb (30-45 cm) vastagságú középső boltozathéj. Az enyhén nyújtott görögkereszt-forma, középen keresztboltozattal lefedett templomtér hangsúlyos bejáratával és poligonális szentélyvégződésével alapvetően hosszanti térszervezésű, amit a görögkereszt hátsó és oldalsó keresztszáraiban épített karzatok is hangsúlyoztak. A templom építését lassították a gyülekezet folyamatos anyagi gondjai, amelyeket csak tetőzött a gyülekezet jegyzőjének sikkasztási ügye.15 A sokáig elhúzódó építkezés végét az 1867-ben átadott Than Mór szignálta oltárkép - Krisztus az Olajfák hegyén16 - jelzi. Az épület használatba vétele 1867. december 21-én történt meg.17 Diescher József evangélikus épületegyüttesét, a templom tömegének megformálását és feltárulását korabeli metszetek őrizték meg, az egyik ilyen a Vasárnapi Újságban 1863-ban közölt kép.18 A templom jól megkomponált fő nézete azonban csak alig negyed századnyi időre díszítette a Kerepesi út képét, ugyanis a gyülekezet anyagi problémáinak megoldását az egyre értékesebb telek további beépítésével és az épületek hasznosításával tervezte megoldani. Felmerült, hogy a templom mellé - az iskola és a lelkészlak lebontásával - új, 45 fokban a Kerepesi út felé bővülő térfalpár, lényegében egy körülölelő bérházegyüttes épüljön, amelyben helyet kaphatott volna az iskola és a gyülekezeti lakások is, és amely új téregységgel bővítette volna a Kerepesi utat. A beépítés - az egyre növekvő városrész léptékéhez illeszkedve ugyan - részben megőrizte volna a templom eredetileg tervezett feltárulását. A telek hasznosítása azonban sokkal gyakorlatiasabb elvek szerint történt, első lépéseként a Kerepesi út vonalában az iskola és a lelkészlak közé bazársort terveztek, amelyet azonban csak nagyon nehezen, végül pereskedés árán lehetett 1891-re engedélyeztetni, mivel a telekre eredetileg csak iskolát, templomot és paplakot engedélyeztek.19 Ezután a gyülekezet szerződést kötött Deutsch Károllyal, amely 60 évre a vállalkozónak adta a felépítendő bérház haszonélvezetét, a lelkészlak, a szolgálati lakások, az iskola elhelyezésével és a gyülekezet adósságainak rendezése mellett.20 Az 1893-1894-ben Schweiger Gyula tervei szerint felépített neoromán bérház körbezárta a templomot,21 a létrejövő Luther-udvaron teljesen elzárt helyzetbe került a Kerepesi út egyik legszebb középülete. A szlovák templom elé tervezett tér a körülölelő bérházegyüttessel I BSzlEE 69
