Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Krähling János: A Kerepesi (Rákóczi) úti szlovák evangélikus templom, 1852-1867
A Kerepesi (Rákóczi) úti szlovák evangélikus templom, 1852-1867 Krähling János Régi cím: Kerepescher Strasse -/1523-1524,1536 Mai cím: VIII., Rákóczi út 57. Az 1852-től tervezett Kerepesi úti1 szlovák gyülekezeti együttes és evangélikus templom méltatlanul elfeledett emléke a magyarországi félköríves romantika építészetének.2 Az épületegyüttes városépítészeti kompozíciója, valamint a templom hosszanti hangsúlyozású centrális görögkereszt-rendszerű alaprajza miatt - Ybl Miklós kecskeméti evangélikus temploma mellett - a magyarországi evangélikus templomépítészet kiemelkedő jelentőségű romantikus emléke. A templom építésének történetét - a fennmaradt eredeti tervanyag és az építési iratok hiányos volta és azok elérhetetlensége ellenére - többen felvázolták, legutóbb Kovács Anna foglalta össze részletesen.3 A templomra vonatkozó újabb források (elsősorban tervek) elemzésével Diescher József alkotásának építészeti értékelését tovább árnyalhatjuk. A Kerepesi úti szlovák evangélikus templom történetének kezdete szoros összefüggésben van a pesti evangélikus szlovákság önálló gyülekezetének megalakulásával, pontosabban fogalmazva, a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközségből való kiválásának eseményeivel. A Deák téri evangélikus gyülekezet 1787-es megalakulásától fogva három nemzetiségű volt, amelyen belül a második legnagyobb csoportot a szlovák hívők jelentették - lényegében folyamatosan 40 százalék feletti létszámaránnyal.4 A három nemzetiség által alkotott közös gyülekezet életében számos területen - például a nyelvhasználat, a képviselet, a pénzügyi teherelosztás, az istentiszteleti rend kérdésében - merültek fel súrlódások. E bonyolult és fordulatokban gazdag gyülekezettörténet részletezésétől eltekintve megállapíthatjuk, hogy a problémák feloldása végső soron a gyülekezet osztódásával, azaz a német és magyar egyházközség (1837) létrejötte mellett a szlovák közösség kiválásával oldódott meg. 1852-től különvált a szlovák anyakönyvvezetés, majd az 1854. október 24-én aláírt szerződéssel lett a gyülekezet teljesen önálló.5 Ismert, hogy a Pesti Evangélikus Egyház nagyhírű, jelentős egyházszervező, szlovák anyanyelvű lelkésze volt Ján Kollár (1793-1852), 1819-től 1849-ig.6 Szerepe az egyház- és kultúrtörténet szempontjából sokkal nagyobb, mint vizsgált templomunk építészeti kérdéseinek vonatkozásában. Kollár 1852-ben bekövetkezett halála után - lényegében a templomépítő gyülekezet iránti kötődést kifejezendő - özvegye tervezte, hogy földi maradványait az új templomban helyezik majd el, és ezért az oltár alatt kripta is épült, végül azonban a szándék nem valósult meg.7 Az építési telek megszerzését az 1838. évi pesti nagy árvíz utáni újjáépítés koncepciójába illesztve, és a pesti gyülekezet kérését meghallgatva 1839. június 18-án engedélyezte József nádor (1776-1847), ingyenesen juttatva a Kerepesi úton - a sok szlovák ajkú lakossal bíró Józsefvárosban - a gyülekezet számára egy 2200 négyszögöl méretű területet a császári Joseph Haeuffler térképének részlete, 1850 I BFL XV. 16.d 241/21 és királyi szénaraktár mellett.8 Az építési telket a Pesti Evangélikus Egyházközség második temploma, iskolája és lelkészlakása számára, valójában a gyülekezet szlovák ajkú híveinek kiszolgálására engedték át. Haeuffler 1850-es térképéről jól rekonstruálható a templomot befogadó telek, valamint a Széna piac és az azt övező, fejleszteni kívánt területek viszonya. A Kerepescher Strassén látszik az ágostai hitvallású evangélikusok iskola- és templomtelke („Schule & Kirche A. C.”), amely sarkával a Heu-Markt (Széna piac)9 sarkához illeszkedett. A templom keresztmetszetei: a karzat vonalában az orgona felé, illetve a templom középtengelyében az oltár felé, 1856 I BFL XVI 7.b.311 SzB 17824/c 1 A XVIII. század elején Hatvaner Strasse, 1804-től Kerepescher Strasse/Kerepesi út, 5 Részletesen tárgyalja: Doleschall 1887, Zászkaliczky 2011 1874-től Kerepesi út, 1906-tól Rákóczi út Mészáros 1998 323. p. 6 Zászkaliczky 2011 59-78. p. 2 A téma legújabb értelmezéséhez: Sisa 2013/2 252. p., Krähling 2008 30. p„ Kráhling-Nagy 2011 7 Zászkaliczky 2011 148-149.p. 3 Kovács 1998, Schoen 1939, Zakariás 1961 166. p. 8 Doleschall 1887 95. p., Kovács 1998 191. p. 4 Vő. Zászkaliczky 2011 75. p. 9 Jelenleg II. János Pál pápa tér 63
