Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Csengel-Plank Ibolya - Hidvégi Violetta: Reflexiók az építészet és a fotográfia XIX. századi kapcsolatáról Deischer József munkássága kapcsán
Magyar Tudományos Akadémia, Esterházy Galéria. Gévay Béla felvétele, 1870-es évek I MNM Történeti fényképtár ltsz. 79-2932 Gévay39 szakmai tevékenységének megítélésében kétség kívül fontos támpontot nyújtanak a műtermi portrék, amelyek mások képmásaihoz hasonlóan értékes részleteket tárnakfel a korabeli polgárság társadalmi szerepekre, nemekre és korosztályokra érzékeny ábrázolási mintáiból.40Minden bizonnyal Gévay műtermében akorban szokásos, szépen beállított portrék és csoportképek tették ki a megrendelések többségét. Néhány felvétele azonban arra világít rá, hogy bizonyos alkalmakkor kötetlenebbül is lehetett fényképezni a modelleket. A jókedvű baráti társaságokról vagy a családtagokról készített felvételek már a privát fotókészítés előfutárainak tekinthetők. Az Akadémia belsejéről készült vizitkártyákéssztereóképekkészítése azért jelenthetett komoly szakmai kihívást Gévay számára, mert kisméretű képeken kellett nagyméretű és reprezentatív építészeti tereket élményszerűen ábrázolni. A képméretekből adódó hátrányokat kiváló kivitelezéssel, a képmérethez illő kompozícióval és érdekes képkivágásokkal ellensúlyozta. Értékes az a panorámaképe is, amely 1866 körül a város pesti oldaláról készült.41 Diescher még ebben az évben magával a hatalmas bérházzal is kapcsolatba került: két újabb szintet emelt az épületre.42 „A ház az elsők között volt azok között az épületek között, amelyeket a lebontás helyett emeletráépítéssel bővítettek. Többnyire azonban ez az eredeti külső teljes átalakításával is járt. Ám talán éppen azért, mert itt olyannyira korán, 1867-ben történt az emeletráépítés, talán mert a megbízó család azonos volt az eredeti építtetővel, s talán mert egy idősebb építőmestert, Diescher Józsefet bíztak meg a tervezéssel és kivitelezéssel, aki még a negyvenes évek elején vált Pest egyik legnagyobb építési vállalkozójává, az átalakítás során az eredeti elemek megismétlésével, megkétszerezésével olyan épület született, mely megőrizte eredeti klasszicista tömeghatását és egységét. [...] A két felső emelet lényegében megismétli az alatta lévőket, mint ahogy a homlokzatról is tudjuk, hogy nem volt más, mint megkettőzés.”43 39 Gévay társulásai és helyváltoztatásai meglehetősen szövevényesek, amelyeknek bemutatása több teret igényelne. Gévay Pesky Edével ( 1835—1910) is dolgozott együtt, akinek első műtermét 1861-ben a mai V„ Aranykéz utca 1-3 - Régi posta utca 10 -Váci utca 11/b udvarára Diescher József mostohatestvére, Strohoffer István ácsmester készítette. BFL XV.17.b.312 ÉB 133/1861. A dokumentumok alapján a műterem a könnyen felépíthető és mobilizálható udvari fényirdák típusához tartozott. Ez a fajta beépítési mód a hatvanas években terjedt el a fotográfusok körében. 40 Farkas Zsuzsa a XIX. századi viselet és a reprezentáció kérdéseit is vizsgálja az egyik cikkében. Farkas 2009 41 Szilágyi 1996 251. p., Gévay Béla panorámaképe a BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjteményében található: ltsz. 14.223 42 BFLXV.17.b.312ÉB 1307/1867 43 http://epiteszforum.hu/files/epitestortenet.pdfLet0ltve: 2015. november 17. 58
