Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Marótzy Katalin: Diescher József építészeti terveinek áttekintése
Karl Friedrich Schinkel: Bauakademie Berlin I Schinkel 183320. füzet, 122., 121. táblák Berlinben a Bauakademie hallgatója volt, ahol 1820-tól Karl Friedrich Schinkel (1781-1841) professzorként dolgozott. 1831-ben a 18. füzetnél tartott a Sammlung architektonischer Entwürfe kiadása, már a porosz főváros meghatározó épületei voltak a Neue Wache, a Schauspielhaus és az Altes Museum, valamint 1832-1835 között épült a Bauakademie. Diescher vándorlása során találkozott a német nyelvterület legfontosabb építészeti áramlataival: a schinkeli klasszicizmussal és a bajor Rundbogenstillel, az Akadémiákon hallgatott tárgyak elméleti érdeklődésére utalnak, tanulmányai messze több tudással vértezték fel annál, hogy csak kőművesmester legyen. Hazatérve már 25 évesen kérte felvételét a céhbe, de csak 1839- ben lett mester,12 ekkortól ismertek szignált tervei. Természetesen korai munkái kisebb épületek és átalakítások, mennyiségük azonban már gyakorlott szakemberre vall.13 Földszintes épületei sokszor szinte dísztelenek, egy- és kéttraktusos lakóházak, műhelyek. A zártsorú beépítéshez alkalmanként udvari szárny csatlakozott, az alaprajzok világosak, áttekinthetők, az esetleg nem merőleges telekhatárokból adódó szögtöréseket a tervező láthatóan gond nélkül oldotta meg. A homlokzatokon szemöldökpárkányos ablakok helyezkednek el, néhol hangsúlyozott lábazati sáv van. A földszintes tervek közt külön csoportot alkotnak az íves nyílásokkal megoldott homlokzatok, ahol az archivoltot párkányszakaszok tartják.14 A kapu szélesebb nyílása felett magasabb ívek szerepelnek, és ha a ritmus megkívánta, ez szimmetrikusan ismétlődött az ablaknyílás felett is. Diescher József tervei közt legtöbbször az 1840-es években látjuk ezt a megoldást, érdekes, hogy egyszer még 1860-ban is feltűnik.15 A kompozíciót elsősorban ma álló klasszicista épületeink földszinti sávjaként ismerhetjük,16 de a historizmus építészeinek eszköztárában is tovább élt plasztikusabb formákkal, számos variációban.17 Az ívsoros kompozíciójú házak esetében a kaput Diescher József néhány alkalommal pilaszterekkel keretezte,18 az 1840-es évek első felében igen sokszor alkalmazott függőleges tagolóelemet meghatározó szerepben is a homlokzatokon. A hálós szerkesztésben a homlokzatszakaszok széleinek hangsúlyozása,19 a timpanon nélküli portikusz,20 a váltott ritmusú diadalív forma21 és a minden axis szélét kiemelő22 kompozíció is megjelenik. 12 1836 és 1839 között minden bizonnyal a családi vállalkozásban tette hasznossá magát és beilleszkedett a hazai építőipari közegbe. 13 Terveinek listáját ld. kötetünk végén. 14 BFLXV.17.b.311 SzB 7985, 8019, 8259, 8271a, 8364, 8365, 8730, 8882, 8913, 10786, 11228, 12977, 17116, 19786 15 Vas Gereben (1823-1868 szül.: Radákovich József) ügyvéd, újságíró számára az akkori Kerepesi (ma Rákóczi) útra készült terven (BFL XV.17.b.311 SzB 19786) Az épület helyére 1894-ben már ötszintes bérház épült. Déry 2006 518. p. 16 Vagy gondolhatunk a Kirakodó tér Hild József által tervezett, mára elpusztult épületeire is. 17 Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza és bérháza (1872-1873, Wéber Antal), Egyetemi Könyvtár (1873-1875, Szkalnitzky Antal, Koch Henrik), Coburg-palota (1874-1875, Hauszmann Alajos),... 18 például: BFL XV.17.b.311 SzB 10786, 12977 19 például: BFL XV. 17.b.311 SzB 8296, 9490 20 például: BFL XV.17.b,311 SzB 6747, 7851, 8297, 8378, 8903 21 például: BFL XV.17.b.311 SzB 8100, 8344/b, 8428, 8443, 8447, 8536, 8772, 11431 22 például: BFL XV.17.b.311 SzB 8694, 9122, 9726, 10324, 10745 36
