Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Hidvégi Violetta: Diescher József munkásságának feltárása, 1839-1873
Földszintes villa bővítésének homlokzata és alaprajza (II., Lövőház és Kis Rókus utca sarok), 1855 BFLXV17.a.302 BMT254 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 24 Ld. erről Kőrösné Mikis Márta tanulmányát jelen kötetben. 25 BFL XV. 17.b.311 SzB 8988/a-b 26 BFL IV. 1207 SzB 8988 5. p. 27 BFL XV.17.b.311 SzB 9412/a-d. Feltehetően az első emeleti hatszobás saroklakás volt az építtető otthona. A földszinten az épület lebontásáig Gyarmathy György fűszer- és borkereskedése virágzott. 28 Kecse Péter Pest megyei levéltárnoknak a mai Üllői út és József körút kereszteződésében álló földszintes házát Diescher ugyanebben az évben a pince- és a földszinti falak megerősítésével tette biztonságossá. Egykori kollégám gondosan fogalmazott beadványában indokolta meg a költségtakarékos eljárás létjogosultságát. A három szobából, egy konyhából álló otthonát és hét-nyolcszáz akóra szolgáló „igen jó” pincéjét a legkevesebb költséggel kívánta biztonságosan használhatóvá tenni, amelyhez megfelelő partnerre talált az építőmesterben. Az „égetett téglából és terméskőből” emelt épület az udvari szomszéd házának összeomlása miatt került veszélybe. A „nagy pince, melynek elrontása és újra való készítése értékén felül való nagy költségbe kerülne, oly erősek, hogy azokon még csak repedés sincsen.” BFL IV. 1207 SzB 9521 7-8. p. 29 BFL XV.17.b.311 SzB 9412/a 30 Ez az épületet is feltűnik az első ismert pesti látképet ábrázoló dagerrotípián, amelyet Sándor P. Tibor ismertetett a Budapest folyóirat hasábjain, 2010. április 30-33. p. 31 1912-ben Hültl Dezső hatemeletes bérházat épített helyére Pintér Gyulának. Déry 2005 150. p. 32 A Farkas-házzal szemben a IX., Kálvin tér 8. szám alatti Rottenbiller-házat 1852-ben alakította át. Farbaky 1997 11-12. p. 1870-ben pedig a szomszédos IX., Kálvin tér 10. - Ráday utca 2. - Üllői út 1. helyén állt Pfeffer János és neje emeletes bérházát bővítette kétemeletesre. BFL XV.17.b.312 ÉB 189/1870 33 BFL XV.17.b.311 SzB 12658 34 BFLXV.17.b.311 SzB 12955 35 A tervekről, a homlokzatok megfogalmazásának módjáról, a megrendelőkről ld. még Marótzy Katalin tanulmányát jelen kötetben. 36 Ld. erről Kráhling János tanulmányát jelen kötetben. 37 Vigadó, Magyar Tudományos Akadémia, Régi Képviselőház. 38 Ld. erről Kolundzsija Gábor tanulmányát jelen kötetben. 39 Ld. erről Kovács András tanulmányát jelen kötetben. 40 BFL XV.17.b.312 ÉB 3214/1872, IV1305 ÉB 1041/1873 41 BFL XV.17.b.312ÉB 1546/1873 149
