Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)

Hidvégi Violetta: Diescher József munkásságának feltárása, 1839-1873

A pálya sűrűsödési szakaszai Diescher Józsefet a testvérvárosokat sújtó nagy árvíz utáni évben vette fel a pesti céh tagjai sorába. Ami a településeknek és az itt tartózkodóknak ter­mészeti katasztrófát, az a rákövetkező években az építész szakma képviselői­nek munkalehetőséget, óriási fellendülést jelentett. A vész idején a Diescher család férfitagjai a vízárral elborított egykori Széna, a mai Kálvin téren éle­teket mentettek.24 Diescher József a tér sérült épületeinek helyreállításából is kivette részét. 1841 -ben a református egyház bízta meg a papiak és iskola kijavításával,25 „addig is, míg jövendőben új épületet tétetni erőnk engedné.”26 Az áradat után négy évvel készített tervet Farkas János részére27 a Kecske­méti utca és a tér csatlakozásának déli sarkára. Az árvízi ábrázolásokon jól látszanak a két közterületre néző korábbi épület leomlott falai, azonban a biztos alapok nagy részét Diescher fel tudta használni28 az új emeletes ház építésénél.29 Az építőmester e korai munkája30 a fokozatosan nagyváro­sivá váló tér nyugati oldalának hét évtizeden át31 volt egyik meghatározó eleme. Síkban tartott homlokzata a századvégen szerényen emlékeztetett a letűnt klasszicizmusra Ybl Miklós erkélyekkel és rizalitokkal tagolt há­romemeletes Geist-házának szomszédságában.32 Négy éven át biztos meg­élhetést nyújtott Diescher Józsefnek - a tulajdonosok anyagi lehetősége szerint - az árvízben elpusztult, sérült épületek újjáépítése és helyreállítása. 1839-1842 között 122 beadványi tervet szignált, a 35 éves áttekintés negyedét. Ezután két évre visszaestek feladatai, míg 1845 és 1848 között évente megközelítőleg azonos számú megbízásnak tett eleget. 1849- ben csak egy udvari toldalékot jegyez, ami könnyen megindokolható a szabadságharc eseményeivel. A következő évtizedből az 1850, 1852 és az 1854-1855. év termése emelkedik ki. 1850-ben a Ferencvárosba ter­vezett egy meg nem valósult gázgyárat,33 Jordán Alajosnak bőrgyárat,34 valamint két ma is álló kétemeletes házat Szűcs Zsófiának (V., Múze­um körút 5.), illetve Baumann Joachimnak (VII., Dob utca 6.).35 1852- ben indult a szláv evangélikus egyház építkezése,36 illetve átalakítások, bővítések kapcsolhatók ekkor személyéhez. 1855-ben a pesti mellett budai felkérései is gyarapodtak. 1861-ben foglalkoztatták leginkább a köz- és magánépíttetők, majd három kiegyensúlyozott termésű év után 1865/66-ban országos jelentőségű középületek37 kivitelezése és a pesti rakpartépítés38 teendői kötötték le energiáját. Ahogy e munkála­toknak eleget tett, bekapcsolódhatott a kiegyezést követő építési kon­junktúrába. Ekkor igen számottevő ötéves ciklus következett pályáján 103 tétellel. 1872/73-ban két kiemelkedő fontosságú iskolaépülettel,39 Tisza Lajos,40 saját41 és mások nagy bérházának építésével foglalkozott. 148 Marczibányi Lőrinc kerti lakának nézete I Bl l XV. 17.b.311 Szli 13064/d

Next

/
Thumbnails
Contents