Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Kőrösné Mikes Márta: Családtörténet és életpálya
ahol másfél évig pallérként vezette az új protestáns templom építését. Elméleti ismereteit különböző stúdiumokon szerezte. A berlini Bauakademie hallgatója, Münchenben a Polytechnikum, majd az Akadémia Civil-Baukunde és Descriptive Geometrie előadásait hallgatta, illetve 1830-1831-ben a Königliche Baugewerkschule látogatója volt. Ezt követően 1837-ig megfordult Itália és a német területek jelentősebb városaiban, amelyet mesterfelvételi kérelméhez csatolt vándorkönyvével igazolt.14 Rajzkészségét és művészi tehetségét mindvégig kamatoztatta, szabadidejében műkedvelésből festett is. Építészi munkája mellett részt vett a Pesti Műegylet tárlatain, az 1856-os őszi kiállításon több akvarell tájképet, köztük egy velencei részletet, is kiállított.15 1839. május 30-tól lett a Pesti Építész Céh tagja.16 Felvételét már 1836-ban kérte, ám ezt először elutasították a Helytartótanács 1808-as előírására hivatkozva, miszerint a pallérkodást egy nagyobb épületen nem itthon, hanem külföldön teljesítette.17 A céh tagjaként egészen haláláig Pest szépítésén fáradozott, terveivel és kivitelezői tevékenységével egyaránt hozzájárult az egyre fejlődő város kialakításához. Bár sok épületét időközben lebontották vagy jelentősen átalakították, jelenleg Budapesten mintegy húsz városképi értékű épület őrzi keze nyomát.18 Csupán 1850 és 1860 között több mint kétszáz építési engedélyt kapott Pesten és Budán.19 Munkásságában a hazai stílustörténettel összhangban a klasszicizmust lassan a romantika, majd a historizmus követi.20 Szakértői tevékenység Rendszeresen kérték szakértői véleményét építészeti, tervezői vagy kivitelezői kérdésekben, illetve nevezték ki szakértőnek a város bizottságaiba. „Nagy elfoglaltsága mellett mindenkor részt vett a főváros közéletében"2' hosszú ideig, 1873-ig Pest városának képviselője volt, a „középítészeti bizottmány egyik legszorgalmasabb és legképzettebb tagja”.22 1860-ban Kasselik Ferenc (1795- 1884) építőmesterrel együtt delegálták a községtanácsba, helyét az 1861-es tisztújításon is megtartotta. 1867-ben a pesti képviselő-testületet tagja lett, Dörschug Antallal (1818-1875), Gottgeb Antallal (1817-1883), Limburszky Józseffel, Wagner Jánossal (1813-1904) és Ybl Miklóssal (1814-1891) együtt. Aktívan részt vett egyéb szakértői bizottságok munkájában is. Az 1867-es párizsi világkiállításra készülve, Magyarország „méltó képviseletének ellátására” gróf Festetics György elnökletével bizottság alakult. Tagjai közt a „szépművészeti szak” képviseletében ott találjuk Dieschert is, többek közt Barabás Miklós (1810-1898), Izsó Miklós (1831-1875), Szkalnitzky Antal ( 1836-1878), Than Mór ( 1828-1899) mellett.23 1868-ban az Új Városháza építésére kiírt pályázat bírálatára is felkérték, Ybl Miklóssal és Szumrák Pál (1826-1905) főmérnökkel együtt, illetve a pályázat második körének (Steindl Imre (1839-1902) és Szkalnitzky Antal tervének) bírálatára Reitter Ferenc (1813-1874) miniszteri osztálytanácsossal.24 Halála évében, 1874. június 3-án a fővárosi Tanács közgyűlése a Pesti Királyi Törvényszék ún. kisajátítási esküdtjének választotta meg. A főváros közgyűlése - az állatkereskedést, húsellátást és közegészségügyet szabályozandó - közvágóhíd építéséről döntött a soroksári úti szántóföldeken. Az építkezést megelőzően 1869-ben Kamermayer Károly (1829— 1897) polgármester vezetésével szakértői bizottság látogatta meg Európa főbb nagyvárosait (Bécs, Prága, München, Drezda, Lipcse, Berlin, Hannover), ahol nemcsak a korszerű vágóhidak működését tanulmányozták, hogy a tervezett építmény „a számos tapasztalatok által tökéletesített más európai vágóhidak színvonalán álljon”,2S hanem városépítészeti, urbanisztikai megfigyeléseket is tettek, amelyről részletes jelentésben számoltak be. A szakmai körúton a bizottság építész tagjaként Diescher József, a Közvágóhíd későbbi kivitelezője is részt vett, a várost képviselő más szakértők - Flór Ferenc tiszti főorvos, Vogler József városi mérnök, Riegler László vásárfelügyelő, Virágh Ferenc mészárosmester - társaságában.26 Diescher tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia építésére27 kiírt tervpályázat bíráló bizottságának is. 1861-ben vele kötöttek szerződést Friedrich August Stüler (1800-1865) tervének kivitelezésére. A munkák Ybl Miklós műszaki felügyeletével, illetve a korábban Diescher mellett kőműves-inasként dolgozó Szkalnitzky Antal műépítész vezetésével zajlottak. A Vasárnapi újság rendszeresen beszámolt a város új építészeti remekeiről.28 1862. március 30-i száma így tájékoztatott: „A kőmívesmunka elvállalására felszólított pesti építőmesterek közül, úgy halljuk, heten tettek ajánlatokat, kik közül a hármas bizottmány a jó hírnevű Diescher József úrban állapodott megs az alapfalakra nézve vele szerződött. Csak örvendeni lehet, hogy oly szakemberre van e dolog bízva, kinek neve és ismeretes szilárdsága a munka jósága iránt kezeskedik.”29 Az Akadémia bérháza északkelet felől, 2016 I Alapfy László felvétele 14 Komárik 1971 396-397. p. 15 Lajstrom 1856 1. p. 16 Schneider 1912 17 BFLIV.1202.hRel. a. n. 5704. 18 Ld. részletesen a kötetünk végén szereplő Adattárat. 19 Vörös 1979 33. p. 20 Ld. részletesen Marótzy Katalin tanulmányát jelen kötetünkben. 21 SZENDREI-SZENTIVÁNYI 1915 374. p. 22 Horváth 1999 23 VU 13 (1866) 8. p., továbbá ld. Sisa 1994 58. p. 24 Sisa 2005 45. p. 25 BFLIV. 1302 5199/1869 (február 24.), 14.546/1869 (június 19.) kgy. sz. 26 Horváth 2010 359. p. 27 Részletesen: Kemény 2015 28 Nyomdájának és kiadóhivatalának épületét a tulajdonos, Heckenast Gusztáv megbízásából Diescher tervezte 1861 -ben. Az épületről bővebben ld. Hidvégi Violetta tanulmányát jelen kötetünkben. 29 VU 9 (1862) 154. p. 13
