Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Kovács András: A Főreáltanoda, a mai Vörösmarty Gimnázium épülete, 1873-1874
A Főreáltanoda, a mai Vörösmarty Gimnázium épülete, 1873-1874 Kovács András Régi cím: Józsefváros, Zerge utca 11/967, 985 Mai cím: VIII., Horánszky utca 11. A Vörösmarty Gimnázium, alapításkori nevén Budapesti Fővárosi VIII. kerületi községi Főreáltanoda épülete a XIX. századi Pest, azon belül a Józsefváros palotanegyedének ma is rangos építménye. Diescher József egyik utolsó megvalósult munkája, aki az iskola átadását már éppen nem érhette meg.1 Az épület nemcsak az elismert építész jól sikerült alkotása, de korának úttörőén korszerű oktatási létesítménye is volt.1 2 Ezek a tények méltán alapozták meg, hogy 2001 - ben műemlékké nyilvánítsák és így óvják értékeit.3 A Főreáltanoda az építész egyik legjelentősebb munkájával, az Aradi Királyi Főgimnázium (Líceum) létesítésével egyidejűleg épült, amelyet 1869-es kezdése után 1873-ban adtak át. Az aradi Líceum építészetileg lényegesen rangosabb létesítmény a pestinél, városképi megjelenését és méretét tekintve. Neoreneszánsz főhomlokzatával a Maros-parti zöldterületre néző egyemeletes épületet négy utca határolja, egy teljes városi tömb. Historizáló stílusa, részletei, márvány lépcsős előcsarnoka, boltozatos terei, gazdagon dekorált díszterme sok rokonságot mutat pesti „kollégájával”. Az aradi létesítmény - mai nevén Colegiul National Moise Nicoará - 2013-ban kívül-belül szépen megújult. Modern oktatási létesítmény a XIX. században Az 1867-es kiegyezést követően a polgárosodás és a főváros fejlődése mind több reáliskola felállítását tette szükségessé, hiszen addigra nagy hiány mutatkozott a természettudományos, illetve a műszaki pályára készülők megfelelő középfokú képzési intézményeiből. A kiegyezés után két középiskola-típus honosodott meg a Monarchiában: a gimnázium és a reáliskola. A reáliskolákban a természettudományi képzés kapott nagyobb hangsúlyt és óraszámot, így a józsefvárosiban is, amelyet 1871-ben Pest második ilyen intézményeként alapítottak. Főreáliskolai rangját 1874-ben kapta, amikor a Zerge utcai, ma is fennálló épülete elkészült. Az új épület tervezése, építése, bútorozása 400.000 forintba került. Első igazgatója, Felsmann József (1835-1929) már az első tanév végén részletes beszámolót adott közre az iskolai történésekről, tanárokról és a diákokról.4 Az épület építészeti értékeinek méltatása során első helyre kívánkozik a funkcionalitás, annál is inkább, mert Diescher József modern iskolát tervezett, tudatosan teremtve meg a legkorszerűbb természettudományos ismeretek oktatásának és szemléltetésének téri feltételeit. A kétemeletes, 1848 m2 össz-alapterületű iskolaépület másfél év alatt épült fel korának korszerű technikai megoldásaival: központi fűtéssel, mesterséges szellőzéssel és gázvilágítással ellátva.5 Az első emeleten kapott helyet a tanári szoba, és ennek szomszédságában az igazgató lakása. A földszinten volt a kapus, az iskolaszolga és a természettudományos kísérleteket előkészítő laboráns lakása. A központi, belső udvar közepén ásott, reprezentatív kivitelű vörösmárvány kút szolgált vízvételre. A tanítás módja is újszerű volt: a különböző tárgyak oktatása szaktermekben, és nem hagyományos osztálytermekben folyt, így mindig az osztályok vándoroltak az egyes, speciálisan felszerelt helyiségbe. Ezeket az építész nagyvonalúan, bőséges alapterülettel alakította ki, amelyek elsősorban az iskola fő profilját jelentő természettudományos tantárgyak oktatásához létesültek. A fizikai előadóhoz desztilláló helyiség, olvasztókemence és hűtő tartozott. A vegytan-terem mellett szertár, méregszoba, vegytani üvegkamra és laboratórium kapott helyet. Az élettani előadóhoz bonckamra csatlakozott. A természetrajzi- és földrajzi terem gazdag állat-, növény-, ásvány- és földtani gyűjteménnyel rendelkezett. A mértan tanítását mértanirajz-terem, szertár és rajztáblatár szolgálta, külön teremmel a szabadkézi rajz oktatására, és még mintázó terem is volt. Nyári tornakertje, téli tornaterme, a második emeleten gazdag könyvtára és az ünnepélyek rendezésére alkalmas díszterme is volt az iskolának. Az épület hátsó melléklépcsője mai szemmel nézve is attraktív kialakítású. íves alaprajzából adódóan lehetőséget ad arra, hogy orsóterében rendszeresen bemutassák a Foucault-ingakísérletet.6 Mindezek alapján bátran állíthatjuk, hogy az iskola nemcsak építészetileg értékes, de oktatástörténeti szempontból is jelentős emlék, térképzése ma is kitűnő oktatási munkára ad lehetőséget. Helyszínrajz I BFL XV17.d.328.i Vörösmarty Gimnázium/6 1 Diescher a Főreáltanoda átadása előtt egy héttel, 1874. szeptember 28-án váratlanul meghalt. 2 Keresztessy 2000 3 12/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról: „A védetté nyilvánítás célja az 1873-1874. években, Diescher József tervei szerint historizáló stílusban épült egykori Főreáltanoda, ma Vörösmarty Mihály Gimnázium épületének építészeti, belsőépítészeti értékeinek, továbbá a belső udvaron álló, egykori kútból kialakított szoborkompozíció védelme.” 4 Iskolatörténet 2011 4. p. 5 Az épület kivitelezését is Diescher vállalkozása végezte, a különféle szakipari munkákért felelős mesterek nevét Felsmann igazgató úr leírása tartalmazza: Felsmann 1875 6 Léon Foucault (1819-1868) francia fizikus 1851-ben a párizsi Pantheonban végezte el kísérletét, amellyel bebizonyította, hogy az inga lengési síkját a Föld forgása közben megtartja. A második emeleti ablakok tervei I BFL XV17.d.328. i Vörösmarty Gimnázium/9 135
