Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)

Csáki Tamás: A szerviták pesti épülegyüttesének újjáépítése, 1871-1874

közvetlen közlekedési kapcsolatot teremteni, de az újjáépítendő szervita templom és rendház városképi jelentőségét is megnövelte: nyilvánvaló volt, hogy a majdan észak felől a Belvárosba igyekvők előtt feltáruló első látvány az épületegyüttes homlokzata lesz.

A Tanács előtt fekvő tervek megvalósulása esetén - ez a távlati képre tekintve is jól érzékelhető - az épületegyüttes Szervita téri látványában a lakóépület négyszintes tömege szélességi és magassági méretei révén is dominált volna a barokk templom felett. Másfél emeletnyivel fölé magasodva a főpárkánya a toronyablak könyöklőjével került egy magasságba. Ezt a kellemetlennek érzékelt összhatást a Közmunkatanács a két homlokzat egységes építészeti kompozícióba való szervezésével vélte kiküszöbölhetőnek. Hogy milyen módon, azt az épületegyüttes tervei között fennmaradt két, „Deréky” szignót viselő, FKT pecséttel ellátott 1871-ből származó homlokzati vázlat árulja el.32 33 34 35

Az FKT tisztviselői e tervek birtokában egyeztetést kezdeményeztek a rendház perjelével és építészével, Diescher pedig a „tervekben foglalt főeszmék és különösen az épület és templom homlokzatai közt helyreállítandó harmónia szemmel tartása mellett egy új terv készítésére” is hajlandó volt.36 Feltételezhetően az ő műve a harmadik FKT pecséttel ellátott, s érzékelhetően más kéz által rajzolt tervvázlat.37 Diescher József a második FKT tervet vette alapul, míg azonban annak alkotója elsősorban városképi szempontokat, a Szervita tér összképét tartotta szem előtt, neki jobban figyelembe kellett vennie a homlokzatok mögött álló épületeket is. Megtartotta a templom és a rendház egyenlő magasságú, három-három tengelyes, szimmetrikus tömeg- és homlokzattagolását, a templomtoronynak pusztán a szimmetria kedvért való elbontásától és a középtengelybe való állításától viszont érthető módon eltekintett. A közmunkatanácsi tervek ciquecento jellegű részletformái mellett e terven az 1860-as évek jellegzetes, még a romantikát idéző formái is jelen vannak.

Hiesz perjel a terv kivitelével járó 40.000 Ft-nyi többletköltségre hivatkozva eleinte nem mutatott nyitottságot a Közmunkatanács városszépítési megfontolásai iránt; az alkudozást e ponton az FKT-tól átvevő városi hatóságok által ajánlatba hozott jelentékeny anyagi könnyítések azonban Diescher új tervezetének elfogadására bírták.38

Az a homlokzati terv, amelyre végül 1871. július 4-i dátummal rákerült az engedélyezési záradék, jelentős mértékben eltér a fent tárgyalt alkudozások alapjául szolgáló tervvázlattól.39 A legfontosabb változás abból adódott, hogy Diescher az épületegyüttesnek az FKT útmutatásai alapján kidolgozott Szervita téri homlokzatát megpróbálta

összhangba hozni az Úri utcai és Gránátos utcai homlokzatokkal, amelyeknek terveit a városszépítési célzatú módosítások nem érintették. A homlokzatkompozíció koherenciáját a tervező a rendháztömb középtengelyének a temploméhoz hasonlatos, rizalitszerű kiemelésével, valamint a két épületrész attika-kiképzésének egységesítésével törekedett erősíteni.

A júliusban megkapott engedélynek megfelelően 1871. augusztus 12-én kezdődött el a Gránátos utcai épületszárny, illetve a templom ide néző homlokzata mentén a földszintes bolthelyiségek kivitelezése, a vállalkozó minden bizonnyal szintén Diescher József volt.40 Még ez évben megindultak a munkák a templomon is: 1871-1872 az új sekrestye építésével és a meglévő templomhomlokzat átalakításával, új tagozatainak készítésével telt.41 A konvent tagjai és a boltbérlők tehát 1872 augusztusában ideiglenes jelleggel átköltöztek a Gránátos utcai házba, ezt követően pedig az Úri utcai régi kolostorépület bontásához is hozzá lehetett fogni. Az új bérház- és rendházépület 1873 márciusára tető alá került, a templomépületen a munkák - az év elején elvégzett kisebb belső átalakításokat követően - ekkor a homlokzat felfalazásával és a torony újjáépítésével folytatódtak. Mivel eltértek az 1871-ben jóváhagyott tervektől, még áprilisban új homlokzati rajzot nyújtottak be engedélyezésre. Két hónappal a postaépület átadását követően, 1873 októberére felépült az új, a korábbinál mintegy 12 méterrel magasabb templomtorony, s a bérház építési munkái is befejeződtek. A templomon 1874 júniusáig folytak építési munkák.42 A bérház várható építési költségeit Diescher 1871-ben 400.000 forintban határozta meg, amit hozzávetőleg tartani is tudott - a már halála után, 1875. március 5-én Ney Béla építész és Stenger Gyula mérnök által kollaudált elszámolás szerint az építési költségek 429.487 forintra rúgtak. A templom felújításának szintén általuk ellenőrzött költsége 47.338 forint volt.43

A megvalósult kolostor- és bérházépület két udvar körül helyezkedett el. Szervita téri és Úri utcai kéttraktusos szárnyai az utcaszabályozásból következő módosulásoktól eltekintve a régi beépítés vonalát követték, de az alapoktól újonnan épültek. A kolostor három nagyméretű, bizonyára igényesen kialakított közösségi helyisége - gyűlésterem, ebédlő és könyvtár - a keresztszárnyba, egymás fölé került, egykori belső kiképzésükről sem ábrázolások, sem leírások nem maradtak ránk.44 A rend 1873 novemberében már az összes boltot és lakást ki tudta adni, az előbbiek ekkor 5132, az utóbbiak pedig 3694 Ft havi bérjövedelmet biztosítottak számára.45

32 Gerő 1947 64. p. A Gerö László által idézett mondatot tartalmazó bizottmányi jegyzőkönyvi kivonat jelenleg lappang.

33 BFL IV.1303.f VI-55/1871 kcs.

34 A Fővárosi Közmunkák Tanácsának Hivatalos jelentése 1870. és 1871. évi működéséről. Budapest, 1872. 28-29. p.

35 BFL XV.17.b.312 ÉB 377/1871/1-2, Csáki 2008 66-69. p.

36 BFL IV. 1305 1484/1871

37 Ez a terv nélkülözi a „Deréky” szignót, BFL XV.17.b.312 ÉB 377/1871/3

38 BFL IV.1407.b III 1123/1899 (1484/1871 ÉB számú irat) Az 1871 júniusára véglegesített,

s a városi közgyűlés által egyhangúlag jóváhagyott alku szerint a költségesebb, de a

Szervita térnek „a jövőre nézve is a fővároshoz méltó jellemet biztosítandó’’ tervváltozat

kiviteléért cserébe a város a rendi bérházat 15 évre mentesítette a községi adók alól; fél évvel kitolták a rendi lakóépületek felépítésének a telekadásvételi szerződésbe foglalt

határidejét; s a rend a templom „csinosítására" is 15 éves haladékot kapott; a

templomhomlokzat és a torony átépítését az adómentesség lejártáig volt köteles elvégezni.

BFL IV.1305 1484/1871, Pester Lloyd 18 (1871) június 22.2. p.

A város nagyvonalúságáért az FKT is köszönetét mondott: BFL ILl.a - 1511/1871.

39 BFL XV.17.b.312 ÉB 377/1871/h-i.

40 Guzsik 1973 14. p„ Fővárosi Lapok 7 (1871) 899. p.

41 BFL XIII.3 - Gesamtrechnung für Kirche u. Thurm, 1874.

42 BFL XIII.3 - Ausführungs-Rechnung über den Bau des... Wohnhauses der Serviten zu Pest, 1874, BFL IV.1303.f VI-490/1872, VI-358/1873, VI-885/1873, VI-20/1873 kcs., BFL XV.17.b.312 ÉB 1313/1873, MNL-OL K 169 8703/III/1873

43 Fővárosi Lapok 7 (1871) 899. p., BFL XIII.3 - Ausführungs-Rechnung. Az elszámoláshoz kacsolódó kollaudálási (felülvizsgálati) tervek a Forster Központ tervtárában lelhetők fel. Az eladott déli telekrészért kapott 226.000 Ft tehát az építési költségek kevesebb, mint felét fedezte, így a rendház kölcsön felvételére is kényszerült: 220.000 Ft-ot a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank biztosított. BFL XV.37.C 521 sz. tb., BFL IV.1407.b III-1123/1899

(1134/1873 tanácsi és 125/1873 mérnöki hivatali sz. iratok)

44 Egy szervita atya rövid rendháztörténeti összefoglalójában említi az első emeleti „gyönyörű, a bérház udvarára nyíló empire ebédlő’’-1. Wimmer 1943 452. p. Idézi: Fekete 2009 66. p.

45 BFL XIII.3 - Eintrags Buch der Zinsen ... 1857-1878

129