Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)

Rozsnyai József: A budai Repos-villa, 1871-1872

A Repos-villa telke ettől kezdve dr. Wágner Géza Istenhegyen lévő birtoktestének központi egységét képezte. A Repos-villa telkét körülvevő részeket Wágner még sokáig nem adta el. Egy 1916-os helyszínrajz feltünteti a Repos-villát,8 és a körülötte fekvő telkeket, amelyek mellett a következő felirat olvasható: „A helyszínrajzon feltüntetett összes telkek Dr. Wágner Géza (V. Akadémia u. 5) tulajdonát képezik!”9

Az első két építési fázis

A Repos-villa ma álló épülete több építési fázis eredménye, amelyek közül az első két szakasznak köszönhetjük a villa legkarakteresebb alkotóelemeit: a félköríves stílusú tornyot és a gótizáló villát. Az építészettörténeti kutatás többféleképpen datálta az épületet, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.

Horler Miklós 1962-ben így fogalmazott: „A Svábhegy Raitzenkopf nevű (később Vezérhalomnak átkeresztelt) részét, amely a tulajdonos rác közbirtokosokról kapta korábbi nevét, 1844-45 folyamán árverés útján felosztották. Ez alkalommal vásárolta meg a mai Istenhegyi út nagy kanyarulatában fekvő birtokot ifjú Örményi József alnádor, aki valószínűleg 1845 körül építtette fel itt homlokzatán volt feliratról Repos-villa néven ismert nyaralóját. A kor ízlésének megfelelő, gótizáló architektúrával megoldott, középkorias lakótoronnyal kombinált villa tervezője ismeretlen. ”10

Gál Éva Horler Miklóshoz hasonlóan az egész épületet Ürményi korára teszi: „A Rácfej tetejét borító csaknem 22 holdas erdőt Ürményi József alnádor vette meg, s 1846-1853 között romantikus szellemben mű-vadászterületnek rendezte be: a nagy, erdős parkban vadászházat, erdei lakot, nyári lakot, majorosházat és két nagyobb méretű lakóházat emeltetett. Ez utóbbiak közül az egyik fennmaradt, a mai Adonis u. 4. sz. alatt. Az ún. Repos-villa romantikus stílusban épült, főbejáratánál középkori lakótornyot utánzó építménnyel. Birtokán Ürményi egy pici romantikus kápolnát is építtetett, amely félig romos állapotban még ma is áll, egy elvadult kertben, a mai Gyöngyvirág úton.”11

Komárik Dénes fontos forrást talált meg és közölt 1984-es tanulmányában: Diescher József 1871-es tervrajzait, amelyek alapján véleménye szerint „a középkorias hatású, marcona toronnyal uralt svábhegyi Repos-villa (Diescher József, 1871.)” egésze ekkor épült. Lábjegyzetben hozzáteszi, hogy a villát „nem Ürményi József alnádor építette 1845 körül, ahogy Horler [...] források híján feltételezi, hanem Wágner Géza építteti 1871-ben.”12 Vagyis e tanulmányában Komárik Dénes is egy periódussal számol, csupán későbbre, 1871-re teszi a teljes építkezést. Romano magyarországi tervezői tevékenységéről szóló dolgozatában azonban már két építési fázist mutat be a romantika építészetének legtekintélyesebb hazai kutatója, ezzel elsőként mutatva rá az épület stílusvilágának kettősségére. A cikk szerint a Wágner

Géza megbízásából Diescher József tervezésében 1871/1872-ben megvalósult villa egy nyolcszögű építményhez épült hozzá, amelyet a szerző egyes angolkertekben - Tata és Csákvár - emelt török pavilonokhoz hasonló építményként határozott meg. Az angolkertet tervező építészként pedig a sikeres bécsi építész, Johann Julius Romano von Ringe lehetséges szerepére hívta fel a figyelmet.13

A levéltári források szélesebb körű vizsgálatával pontosabban kirajzolódik az építés története. A szóban forgó ingatlanon 1871-ben építkezésre kért engedélyt Wágner Géza, mellékelve a villa építési terveit. Buda város Szépítő és Építő Bizottmánya jelentése alapján 1871. szeptember 25-én engedélyezték az építkezést a kérvényező 7158-7163. számú telkén. Kikötötték, hogy az építtető „tartós és szilárd anyagból tűzmentesen építtessen.”14 Az 1871-ben készült és Diescher József által aláírt tervsorozat15 alaprajzairól egyértelműen leolvasható - ahogy azt Komárik Dénes is meghatározta -, hogy a villa legrégebbi épületrésze a torony, amelynek építéséről levéltári adatok és tervrajzok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Az alaprajzon a torony szürke színű, a többi épületrész pedig piros, vagyis a torony a terv készítésekor már állt, a csatlakozó részeket pedig 1871-ben tervezték, és lényegében a terv szerint valósultak meg. Az 1871-ben kiépült villaépületről a legkorábbi ismert fénykép a Kiscelli Múzeumban található, a további bővítés nélküli épületet ábrázolja, bizonyosan 1904 előtt készült.16

A torony minden bizonnyal Ürményi József birtoklása idején keletkezhetett, valamikor 1846 után. Az 1871-ben készített terveken látható torony lényegében megegyezik a ma is állóval - és a fent említett fényképen láthatóval -, a főbb különbségek közé tartozik, hogy a torony és a kapcsolódó lépcsőtorony lezárása nem pártázatos, és a második emelet magasságában nyíló zárterkély nem a terv szerinti formában látható a fényképen, és ma sem. A pártázatot és a zárterkélyt valószínűleg 1871-ben tervezték a toronyhoz, de végül nem valósították meg. A megépült torony belső tere kb. 5 méter széles, fala 1 méter vastagságú, tehát összesen kb. 7 méter szélességű az építmény.

Az 1871-ben tervezett villa nagyobbrészt a tervek szerint valósult meg, amit az említett fénykép és a mai állapot is bizonyít. Nem a tervek szerint készült az északi homlokzat középrizalitjának alagsori szintjén a nyílások lezárása, szegmensív helyett egyenes lezárást alkalmaztak. A középrizalit ablakai valamivel keskenyebbek lettek a tervezetteknél, és más tagolást kaptak. A középrizalit vízszintes és függőleges vonalakkal megrajzolt oromzata fölött és mögött megjelent a tető oromzatának ferde vonala. A középrizalit két külső sarkába tervezett tornyocska helyett mind a négy sarokba készült egy-egy, és lezárásuk gúlaforma helyett pártázatos lett. Nem tudjuk, elkészült-e a villa délkeleti sarkába tervezett lesarkított négyszögű csigalépcső, de az átalakítási terveken és a mai épületen nincs nyoma.

S Ekkor hrsz.: 9568/3, 9569, 9573/2

9 A kutatás kezdetekor a Fővárosi Tervtárban 9644. helyrajzi számon megtekinthető volt a helyszínrajz, jelenleg a BFLXV.17.d.329 9644. helyrajzi számon nem található.

10 Horler 1962 530. p.

11 Gál 1971 532. p. A 70. jegyzetben Gál Éva így vélekedik a Horler-féle 1962-ben leírt 1845-ös dátumról: „Az itt megadott építési idő (1845) valószínűleg túl korai. Az 1853 augusztusában készült telekbecslés ugyanis két lakóházat sorol fel (Wohnhaus No. 14, 1130 Ft (Conv. Münze) értékben, és „das neu erbaute Wohnhaus", 3730 Ft. értékben): mivel pedig az első helyen említett, azóta lebontott Ürményi-ház már szerepel a Sváb-hegy 1846. évi térképen, az újonnan épített lakóház csak a Repos-villa

lehet (Id. FL, BL, telekb.jkv. 9/188).’’

12 Komárik 1984 189. p. A tanulmány 188. oldalán megtalálható a villa homlokzati rajza.

13 Komárik 1998 468-470. p.

14 Az építési engedélykérelmet nem ismerjük, csupán hivatkoznak rá. BFL XV.17.a,302 BMT 1175

15 BFL XV.17.a.302 BMT 1175/a-d, alagsori és földszinti alaprajz, északi homlokzat és metszet a villán és a tornyon keresztül.

16 BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény, 1904 előtt készült fénykép, leltári szám nélkül.

109