Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Rozsnyai József: A budai Repos-villa, 1871-1872
A budai Repos-villa Rozsnyai József Régi cím: Istenhegy 7158-7163 Mai cím: Budapest, XII., Adonis utca 4. A budai hegyvidék egyik legszebb pontján lévő Adonis utcai Repos-villa a XII. kerület Istenhegy nevű területén áll. Az Istenhegy Városkút fölötti magaslatát - ahol épületünk található - 1847 előtt Rácfejnek (Raitzenkopfnak) nevezték. A Rácfej parcellázásának történetét először Gárdonyi Albert foglalta össze levéltári forrásokra támaszkodva.1 Kutatásai szerint a Svábhegy alsóbb részei a XVII. század végétől magánkézbe kerültek, azonban felsőbb részei 1788-ban még városi tulajdonban voltak. 1788. június 19-én árverést tartottak, és 778 holdat értékesítettek. A Városkút fölötti magaslat 109 holdas erdőjét Prochaszka Péter vásárolta meg, amelyet 1790. december 30-án írtak a nevére. Prochaszka rögtön továbbadta frissen szerzett birtokát számos tulajdonosnak, akik mind rác (szerb) nemzetiségűek voltak, innen kapta a vidék a Rácfej elnevezést. Később a város felmérte a Rácfej térségét, és kiderült, hogy területe 109 helyett valójában 137 hold.2 A város elhatározta, hogy a rácok által illetéktelenül birtokolt 28 holdas fundust elárverezi, ugyanakkor a rácok saját, jogosan birtokolt területük eladását is eldöntötték. Az árverésekre november 8-tól 1845. június 6-ig került sor. A vásárlók között volt Örményi József (1807-1880) alnádor is, akinek 1852. február 13-án 23 8/12 hold birtoka volt a svábhegyi Rácfejen, melyből 1 9/12-ed részt eladott Bidschofsky Andrásnak, és a fennmaradó 21 11/12 hold területet saját nevére íratta.3 Az 1870 előtti időknek a Repos-villa telkére vonatkozó része ezzel lezárul. A továbbiakban biztos forrást jelent az ingatlan telekkönyve, amely 1870-től tartalmaz adatokat.4 A telekkönyv szerint Braun József és dr. Wágner Géza5 1870. augusztus 28-án fele-fele részben vásárolta meg azt a telket, amelyen a Repos-villa is áll. A vásárláskor nem tüntették fel az ingatlan méretét, de az a következő bejegyzésből kiderül. Eszerint 1903. január 14-én kelt az a kisajátítási egyezség, amely szerint 2901 négyszögöl, vagyis 1 hold 1301 60/100 négyszögöl területet Budapest székesfőváros közönsége tehermentesen kisajátított, és így a két tulajdonos nevén 24 hold 980 50/100 négyszögöl terület maradt. Ezt a területet ugyanekkor 35 jószágtestté osztották fel, amelyek mindegyike önálló helyrajzi számot kapott. A telkek mérete 1000 négyszögöltől 1700 50/100 négyszögölig (ez utóbbi - a 9573/2a, 9573/2b - helyrajzi számú telek, a Repos-villa telke) terjedt. A fenti módon keletkezett 35 telekből egyet, a 9541. helyrajzi számút, az 1892. november 8-án kelt adásvételi szerződés alapján Szerényi Béla nevére írták át, és egy önálló telekkönyvi betétbe, a 10145-ösbe helyezték át. A fennmaradó 34-ből 13 telket6 dr. Wágner Géza nevére írták át, és az újonnan nyitott 10146. telekkönyvi betétbe tették át.7 Az egykori A Repos-villa Marek János térképén, 1872 I BFL XV. 16.a 201 /9 17. szelvény részlete 1 Gárdonyi 1933 174-175. p. 2 A Rácfej elhelyezkedésére és az ott épült villákra vonatkozóan ld. Gál 1971 532-533. p. 3 A telekvásárlásokat 1845. április 25-én, 26-án, május 2-án és 1846. október 2-án vezették be a Budai telekátírási jegyzőkönyvekbe. BFL IV.1009.d 70. kötet, 167, 182, 193.; 71. kötet, 516. 4 BFL XV.37.a 3551. számú telekkönyvi betét Zólyomi Wagner Géza portréja I VU 61 ( 1914) 407. p. egységes, több mint 26 holdas ingatlan legdélebbi telke Szerényi Béláé, a fennmaradó több mint 24 holdas terület északi része dr. Wágner Gézáé, déli része (néhány Wágnernek juttatott telket leszámítva) Braun Józsefé lett. Az északi részt ma az Istenhegyi, a Lóránt és a Gyöngyvirág út valamint az Adonis utca határolja, a déli részt az Istenhegyi út, az Adonis utca, a Gyöngyvirág út, a Felhő utca déli szakaszával nagyjából egy vonalban lévő telekhatárok, a Felhő utca déli szakasza és a Költő utca határolja. 5 Wágner Géza (1842-1920) zólyomi, dr„ udvari tanácsos, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatója (1912-1917), a pesti magyar evangélikus egyház felügyelője, virilista. 6 Hrsz.: 9540, 9556, 9562, 9565, 9566, 9567, 9568, 9569, 9570, 9571, 9572/1, 9572/2, 9573/1, 9573/2a, 9573/2E 7 A fennmaradó 34-ből 21 telket Braun József nevére írtak át, és az újonnan nyitott 10147. számú telekkönyvi betétbe helyezték át. 107
