Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Fehérvári Zoltán: Rónay Móric és felesége bérháza, 1870-1871
A főváros egyesítése után az egységes telekkönyvi nyilvántartás bevezetésével vált végleg külön a telekkönyvi szám a házszámozástól. Az 1926-ig érvényes helyrajzi számsorban a telek a 460-as,13 az ezt felváltó ma is érvényes helyrajzi szám nyilvántartásban a 24244-es számot kapta. A telekösszeírások természetesen megadták az ingatlan tulajdonosának nevét, de a Zaiger használatának megszűntével az 1820-as évektől csak a telekátirási jegyzőkönyvekben lehet a tulajdonos váltások pontos időpontját nyomon követni. Az 1846. június 27-i bejegyezés szerint Kéler Sándor ügyvéd14 az „Új Világ” utcában a 628. számú házat, amelyet 1798. május 30-án kizárólagosan Zofahl Leopold nevére írtak át, 1846. április 3-án a 4495. szám alatt törvényszékileg jóváhagyott közárverésen 7201 Ft-ért megvásárolta.15 A következő bejegyzés 1849. december 24-én készült. Kéler Sándor az Újvilág utca 628. számú 1846. június 27-én nevére írott házat az 1849. december 23-án kelt adásvételi szerződés alapján 13410 Ft-ért eladta Schelhorn Lajosnak.16 Azonban ő sem birtokolta sokáig, mert 1852. szeptember 28-án 13600 Ft-ért továbbadta Rónay Móricné született Fedrigoni Alojziának szóbeli egyezség alapján.17 Az ingatlanban bekövetkező változásokat az 1870-es évektől az újonnan bevezetett telekkönyvi nyilvántartás alapján felfektetett telekkönyvi betétek tartalmazzák. A Rónay Móricnéval 1871. március 6-án kötött adásvételi szerződés alapján az ingatlanhoz csatoltak 4 öl 2 láb 10 zoll négyszögöl kiterjedésű területet,18 ekkor alakult ki a mai állapotnak megfelelő mérete. A korrekcióra az utca vonalának szabályozása19 miatt került sor. Rónaynétől az 1897. március 27-én kelt adásvételi szerződésben 81000 koronáért dr. Varró Indár és neje Wimmer Clarisse vásárolta meg. Az utca neve már a XIX. század elején Neue Welt, azaz „Új világ” volt, még Ráth 1804-ben készült pesti utcanévjegyzékében20 is ebben a formában szerepelt.21 Az 1830-as évektől használták a Neue Weltgasse magyar fordításaként az Újvilág utca elnevezést. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának javaslatára neve 1906-tól Semmelweis utca. A pesti egyetem orvosi kara hosszú ideig a Hatvani - ma Kossuth Lajos - és az Újvilág utca sarkán lévő épületben működött, ahol Semmelweis Ignác (1818-1865) is dolgozott. Az 1860-as években bevezetett első utcánkénti házszámozáskor az ingatlan a 11-es, az 1879-es újraszámozáskor a 17-es, míg 1926-ban a ma is élő 15-ös házszámot kapta. Építéstörténet Az Újvilág utca a XVIII. században Pest külterületének számított. Nem véletlen, hogy az utca végén működött az egyetemi klinika sebészeti és szülészeti osztálya, hiszen a kórházakat többnyire a városon kívül vagy annak perifériájára telepítették. Az 1733-ban nyitott III. Zaiger első bejegyzése arra utal, hogy ekkor már valamilyen épületnek kellett állnia az ingatlanon. Tudjuk, hogy első tulajdonosától is azért vették el a telket, Pest szabályozási tervének részlete, 1868 I BFLXV. 16.b 221/11 13 Mutató 1879 26. p. 14 Kéler Sándor bártfai származású ügyvéd 1846. október 10-én lett pesti polgár. http://archives.hungaricana.hu/en/archontologia/7405 utolsó megtekintés 2016.03. 14. 15 BFLIV.1215.d 20. kötet 16 BFLIV.1215.d 21. kötet 17 BFLIV.1215.d 21. kötet 18 BFL XV.37.C 459. betét 19 BFL IV.1305 ÉB mutatókönyv 2157/1871 számnál a bejegyzés „a telek utcai szabályozásáról”. Az iratot egy darab tervvel együtt 1871-ben térítvény ellenében csatolták az mert nem épített rá házat. A most álló épület elődeiről azonban nagyon szórványos információval rendelkezünk. Az első az 1786-os Balla-féle kataszteri térképről olvasható le, amely jelöli az épületek alaprajzi kontúrját, ami esetünkben a keskeny telek déli oldalán állt. Az épületet nyilván többször bővítették. Kéler Sándor rövid hároméves birtoklás után az ingatlant majdnem a befektetett ár duplájáért adta tovább, ami komolyabb bővítésre utal, de a Szépítő Bizottmány mutatókönyveiben ebben az időszakban nem szerepel Kéler által kért építési engedély. Kéler nevével pedig sűrűn lehet találkozni mind a telekkönyvben, mind a Szépítő, majd később az Építő Bizottmány irataiban.22 Úgy tűnik ügyvédi jövedelmét szívesen fektette ingatlanokba. A jelenleg álló épület terveit 1870 augusztusában a 1127/1870 számon engedélyezte Pesti város Építő Bizottmánya. A két lapból álló tervsorozatot23 Diescher József készítette Rónay Móric és felesége megbízásából. Fedrigoni Alojzia (1824-1898) Kiss Ernő (1799-1849) aradi vértanú féltestvére, báró Leeuwen Julianna Caroline ( 1802—?) egyik leánygyermeke, Kiss Ernő ikerlányainak unokatestvére volt, aki 1842-ben Rónay Móric (1813-1890) Torontál megyei főispánhoz ment feleségül. Az esküvő Kiss Ernő Auguszta nevű lányáéval egy napon történt.24 A család lakhelye a kiszombori kastélyban volt. Az egyáltalán nem szokatlan, hogy egy arisztokrata családnak Pesten is van háza, de csak a feleségnek, és hogy a város nem a legjobb környékén, már annál meglepőbb. Az asszony pesti házvásárlását és a helyszín kiválasztását valószínűleg erősen befolyásolta, hogy a házasság első 17 évében nem esett teherbe. Rendszeresen járhatott az Újvilág és a Hatvani utca sarkán működő egyetemi klinikára, és amikor végre teherbe esett, a várható komplikációk miatt a szülés is Pesten zajlott le 1859-ben.25 ÉB 1127/1870 számhoz, azonban ez a bizottmány rendben nem található. 20 Ráth 1804 21 Römer 1873 172. p. 22 Pest város építési hatóságai 1808-1860, illetve 1861-1873 között. 23 BFL XV.17.d.329 24244. 1998-ban a Fővárosi Tervtár helyrajzi számon nyilvántartott anyaga még tartalmazta az 1870-es engedélyezési terveket, de sajnos ezek időközben elvesztek. A tervtár 2006-ban Budapest Főváros Levéltárába került. 24 Kiss Ernő kiadatlan levele. Erdélyi Örmény Gyökerek 15 (2011) május, 13. p. 25 Rónay - Gilice - Marosvári 2012 222. p. 101 Pest-Buda várostérképének részlete, 1867 I BFLXV.16.d241/7
