Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

49. Szemére Bertalan belügyminiszter elrendeli Pest város hatóságának, hogy — az általa az ország egész területére meghirdetett statárium következtében — rögtönítélő bíróságot állítson fel Budapest, 1848. június 12. [Részlet] Az ország különböző részeiben az alattomos bujtogatások vak eszközévé aljasult miveletlen nép egy része, sem a szabadság valósításában őszinteséget sem a közös jog tiszteletében készséget, sem a törvények, s azoknak végrehajtói iránt engedelmességet nem tanusit. Némelly titokban működő elégületlenek a társas életbéli viszonyok, s a tövényhozás által engedett számos jótékonyságok ferde magyarázatával a vallásbeli, és népfaji különségböl merített ingerlésnek felhasználásával a népet tévutakra vezetni, elégületlenségre, és erőszakos merények elkövetésére bujtogatni törekszenek. A naponkint sűrűbben felmerülő tények szintoly szomoritók mint aggasztók. Miután pedig a vakmerő törvényszegés, és engedetlenséget — hogy annak példája a társasági viszonyokat ne veszélyeztesse, — a leghatályosabban megtorolni szükséges. Miután a törvény ellenálhatlan uraságát megállapítni — a bujtogatási merényeknek elejét venni, -— a személy s vagyonbátorléte[t] biztosítani, a megingatott közrendet helyre állítani és az Országnak a békét visszaadni kötelesség még rendkívüli eszközökkel is; ennélfogva rendeltetik: Pest város azonnal rögtön itélö bíróságot állitand fel, — azt gyors és pontos eljárásra utalandja, és fenállását a hatóság körében haladéktalanul kellően tudomásra juttatandja, Melly rögtön itélési jog a legfelsőbb rendszabályokban kijelölt eseteken fölül, az Ország békéjének s a törvényes közcsendnek erőszakos kitörésekkel kisért lázadás, lázitás, lázadásra bujtogatás s annak következtebeni gyilkosságok, rablások és 69