Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

mint lázító fog a törvények nevében büntettetni. A városi törvényhatóság elnöke köteles ügyelni arra, hogy a népgyűlés erőszakos kitörésekre át ne menjen, vagy annak kitűzött célja más valamelly törvényszegési czélra ne változzék, s illy esetben a népgyűlés azonnal el fog oszlattatni, s mind az ki a népgyűlést összehíta, mind pedig azok, kik a kitörést vagy a kitűzött czélnak átváltoztatását szónoklataikkal s biztatásaikkal eszközlötték, feleletre s illetőleg törvényes büntetésre vonatnak. BFL

IV. 1202. a. 6249. sz. Tisztázat. 1 A belügyminiszteri rendelet az 1848. április 19-én, a negyedévi házbér elengedését követelő, s antiszemita zavargássá fajult pesti tüntetés következménye, amelyet a riadóztatott nemzetőrség és katonaság fékezett meg. Vö. Spira, A magyar forradalom, 182-186. o. 31. A pesti közgyűlés a tisztújítás előkészületeiről rendelkezik 1848. április 20. [Részlet] A mai nap kihirdetett 1848-k évi törvények 23-ik cikkelyének 1 I-k §-a

2 foganatául következő határozat keletkezett: a.) A tiszt újításnak e város hatóság részérőli megtartása elrendeltetvén, ennek elnökévé közakarattal Nyáry Pál Ur választatott" b.) a választók összeírásában követendő sinórmérték s utasitvány kidolgozásával Nyáry Pál tisztújítási elnök ur elölülése alatt munkálkodandó [...] választmány bízatott meg. [...] Ugyanezen Választmány egyszersmind avval is megbízatván, hogy a taitandó tisztújítás helye iránt is javaslatot tegyen, felhatalmaztatík, hogy az összeíró választmányok eljárása közben felmerülendő kérdéseket határozatikig döntse el. c.) Mihelyt az iménti választmány javaslatát befogják [sic!] mutatni, s az közgyülésileg megleszen alapítva, [sic!] az e végre f. hó 27-n tartandó közgyűlésből a 45