Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

reményöket, erős hittel hivén, miként elég erős leend a magyarok történetének fénypontját, a Nagy Lajos a Mátyás székvárosát az enyészéstől mit a török másfél század alatt végbe nem vihetett, — megvédi, nehogy kevés évek multával, megírja a történet: nunc seges est ubi Buda fűit. BFLIV. 1002. j. 703/1847-50. sz. Fogalmazvány. * Itt: mint vezérlő szellemre. 1 Azaz: Most szántóföld van [ott], ahol Buda volt. 22. A Pest városi közgyűlés utasítja a nemzetőrség főparancsnokát a Nemzeti Múzeum őrzésére 1848. március 24. A Nemzeti Múzeumbeli országos kincsek bátorsága megkívánván, hogy a jelen mozgalmak alatt minden netaláni veszélytől megőriztessenek. Az őrsereg fő parancsnokának Rottenbiller Leopold úrnak [jegyzőkönyvileg] meghagyatik, miképp a Nemzeti Múzeum éjjeli őrzéséül esténkint 24 főnyi csapatot rendeljen a helybeli nemzeti őrseregből. S en'ől a Nemzeti Múzeum igazgatója Kubinyi Ágoston

2 ur a jegyzői hivatal által olly végre fog nyomban értesítetni, hogy a kirendelendő őrség felett annak vezér-tisztével egyetértőleg rendelkezzék. BFL

IV. 1202. a. 5255. sz. Tisztázat. 1 A Nemzeti Múzeumot 1848. január 24-én nyitották meg a közönség számára. 2 Kubinyi Ágoston 1843-tól 1869-ig a Nemzeti Múzeum igazgatója. 35