Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

képzelni, de leírni majd lehetetlen! Valamerre menénk csak „éljen Kossuth und die Ungarn

" tele torokkal hangzott. [...] BFL

IV. 1202. g. 20673/1847. sz. Tisztázat. 1 Károlyi István Pest sz. kir. város követe az 1847-1848. évi rendi országgyűlésen. 2 Kossuth Lajos, lásd a 2. sz. dokumentumot; 1848. április 11. és szeptember 11. között pénzügyminiszter; majd az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke; a Függetlenségi Nyilatkozat után augusztus 1 l-ig az ország kormányzó elnöke. H.a. A pesti tanács utcanévváltoztatásokról dönt 1848. március 17. Rottenbiller Leopold alpolgármester és választmányi elnök urnák a közkívánat alapján a választmányi megbízatás következtében tett előterjesztése folytán határoztatik, hogy a legujjabb örvendetes események emlékéül a Hatvani utcza Szabadsajtó Utczának, a Seminarium tere Mártius 15-ke terének, s a Váiosház tere Szabadság terének neveztessék. Mire nézve e határozatról tudomásul s a felírásoknak illy értelmében rögtön czélbaveendő megváltoztatása végett városkapitány Szekrényessy Endre úr nemkülönben a telekhivatal is jegyzőkönyvkivonatilag értesíttetnek illetőleg utasítatnak. BFL IV. 1202. a. 4824. sz. Tisztázat. 1 Rottenbiller Lipót Pest város alpolgármestere 1843-1848 között; polgármester 1848ban, majd 1849-ben és 1864 és 1867 között; 1848-ban a pesti közcsendi bizottmány alelnöke, majd elnöke; a pesti nemzetőrség ezredese. 2 A tér az Erzsébet-híd építése miatt lebontott régi pesti városházával együtt tűnt el. 3 Szekrényessy Endre tanácsnok, 1843-tól városkapitány 1848 júniusáig. Lásd az 50. b. dokumentumot. 25