Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

2 Zlinszky János Pest megye főbírója volt. 3 A budai nyomdatulajdonosok: Tressniczky Ferenc egyetemi könyvnyomda igazgató, Bagó Márton „könyvnyomtató", Szakmáry József könyvnyomda tulajdonos, Lencsó Mihály kőnyomda tulajdonos; ez utóbbi Budán a krisztinavárosi Naphegy utcában, a 102. sz. alatt lakott. 4 Öffner (Oeffner) Ferenc 1828-tól 1848 májusáig, azaz húsz éven át, megszakítás nélkül volt Buda polgármestere. Lásd a 33. és 50. a. sz. dokumentumot. 9. A budai közgyűlés 1848. március 16-i határozatai [Részlet] A közgyűlés a hon szellemi és anyagi tekintetbeni felvirágoztatását nem csak szivéből óhajtván, hanem annak békés utón minél előbbi elérhetését férfias erővel előmozditni polgári legfőbb kötelességének ismervén, miután meggyőződött!,] hogy hazánk teendői részint a censura nyomasztó hatása, részint a honban felállított különnemű osztályok, kiváltságok és érdek egyenetlenség által nem csak tetemesen gátoltatnak, hanem nemű tekintetben lehetetlenné is tétetnek, köz akarattal elhatároza: 1 -ör Azon 12 pont mit az országos ellenzék részint rögtön életbe léptetni, részint még jelen országgyűlésen törvénybe iktatni óhajt: elfogadtatik, s országgyűlési követ urak utasitandók lesznek[,] hogy ezen pontok tárgyában küldendő országos kérelmezést melegen pártolni hazafiúi kötelességüknek] ismerjék. [...] 2-or A most emiitett országos kérelmezés nemcsak az összes tanács és választott polgárság által fog aláíratni, hanem annak a kerületi albiróságoknáli köröztetése is elrendeltetik, a kerületi birák utaltatván, hogy lakosokat a kérelmezés jótékonyságáról meggyőzni törekedjenek. 3-or Emlékéül annak; hogy a sajtó szabadság minek életbe léptetése más országokban vérontásokat idézett elő, tegnapi napon e honnak a legjobb rend és csendben vívatott ki, mai esten a város kivilágítatni rendeltetik. 23