Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

187. Krause Ferenc posztónyíró legény folyamodása a budai tanácshoz letelepedési engedélyért Buda, 1849. június [10.] Alól írt alázatosan esedezem: Ha engemet az itteni lakásra — arra külföldröli engedelem nélkül — feljogosítani méltóztatnék — következő okokból: Minthogy szülőföldemre, Csehországba többé vissza menni soha sem kívánok — hanem e honnak híve, és örökös lakosává lenni egyedüli óhajtásom, — Szülőföldemet elhagyni pedig, és e honban, mint a szabadság dicső honában letelepedhetni azért hiszem magamat feljogosítottnak; minthogy azon koronás hatalom, melly szülőföldem, és e nagy hon fölött mindenhatóskodott •— a Magyar Nemzet és hazában megszűnt lenni, s azzal azon viszonzó kelléki rendszer is — mint p. o. a kivándorlási engedelem, és visszakövetelési jog — miket e két nemzet hazafiaikra nézve egymástól az előtt igénylett mái" elenyészvék. — Mik szerint ha én szülőföldemről, Csehországból kivándorolhatásomat kérném is, azt nem nyerném meg — ámbár engem e honból visszahívási joga nints többé; Mert én mint ember, a 19-ik században — kivált a magyar szabad ég alatt, emberi szabadságomat — mellyből szülőföldemen kivetkőztettem — ismét feltaláltam — Amiért mint a Magyai" Szentügy kellékéért éltemmel is kész vagyok adózni — Melly okokból is feljebbi alázatos kérésemet megújjítván — mély tisztelettel maradtam A tisztelt Tanácsnak legalázatosabb szolgája Krause Ferencz posztónyíró — itteni lakos BFLIV. 1106. a. sz. n. Tisztázat. 215