Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Megjegyzések a kiadáshoz

még Buda volt az ország hivatalos fővárosa, de közismert tény, hogy a kortársak magától érthetődő természetességgel az ország gazdasági és kulturális központját, Pestet emelték e rangra, de midőn az 1848. évi III. te. a minisztérium székhelyéül Buda-Pestet írta elő, ennek megfelelően a miniszterek — akár Pesten, akár Budán rendezkedtek is be — törekedtek arra, hogy a törvénynek megfelelően a Budapest hely megjelölést használják, az egyetlen gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivételével. (36., 4L, 45., 46., 48. b, 49., 51., 52., 58.) A dokumentumok végén a levéltári jelzetet adjuk meg: fond, állag, iratszám. A jelzet mellett kétféle iratmeghatározást alkalmaztunk: fogalmazvány, illetve tisztázat. Irataink — két dokumentum kivételével — magyar nyelven keletkeztek, ezért ennek jelölésére nem tértünk ki. A két német nyelvű eredeti (206- b, 219.) irat magyar nyelvű közlését a Források Budapest Múltjából (I. kötet) vettük át. A dokumentumokat rövidítésjegyzék, névmutató, irodalomjegyzék, valamint jegyzetapparátus egészíti ki. A jegyzetek készítésekor az irodalomjegyzékben megjelölt művekre támaszkodtunk; az iratok jobb megértését szolgáló időrendi, azaz eseménytörténeti áttekintést is itt adjuk. A személyek tevékenységéről szóló tájékoztatást erre a másfél évre korlátoztuk, s a nevek írásmódjánál az iratokban előfordult formát, illetve formákat használjuk. A százötven éves évforduló tiszteletére számos — gazdag forrás- és irodalomjegyzékkel ellátott — kiváló tanulmány, dokumentumkötet, összefoglaló munka jelent meg. Jelen kötetünkben ezért csak Budapest Főváros Levéltára iratanyagára támaszkodva a Források Budapest múltjából. I. ForrásokBuda, Pest és Óbuda történetéhez 1686-1873. Bp. 1973. című kötetet (szerk.: Bácskai Vera) vettük figyelembe, s vettünk át itt már megjelentetett néhány fontos, megkerülhetetlen iratot. (2., 9., 21. a, 82., 122. a-b, 132. a, 148. b, 150., 191., 206. a-b, 219.) A bevezetőben pedig az irodalomjegyzékben megadott, nyomtatásban megjelent munkákra támaszkodtunk. 12