Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

91. Buda város állandó választmányi gyűlése tudomásul veszi Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) elnöke által megküldött képviselőházi határozatot és jelentést tesz a városban állomásozó katonai alakulatokról Buda, 1848. szeptember 28. Kossuth Lajos mint a honvédelmi országos bizottmány tagja közhírré tétel végett átküldi a Képviselő háznak azon határozatát[,] mely szerint ministeri ellenjegyzés nélkül — és igy törvény ellenesen királyi biztosul kinevezett gróf Lambertnek [sic!] mint ilyennek haza árulás bűne alatt engedelmeskedni nem szabad. Egyszersmind rögtön tudósítást kér magának az iránt, mikint vannak a város területében lévő bármely katonai pontok, tanyák és tárak az alkotmány iránti hűség számára biztosítva. Mi a megküldött képviselő házi határozatot illeti[,] ez elnök polgármester és kapitány urak jelentésük szerintf,] de a bizottmány tudtára is már közhírré tétetvén s maga részéről mindenben elfogadván[,] a bizottmánynak intézkedése e tárgyban nem igényeltetik. A Katona laktanyák és tárak iránt feltett kérdésre pedig az hataroztatik válaszul adatni, hogy mind ezek oly katona egyének rendelkezése alatt állanak, kik az elárjó bizottmány tudtára az alkotm[á]nyra mind ez ideig megnem esküttek

4 [sic!]. BFLIV. 1101. a. 182. sz. Tisztázat. 1 Buda város közgyűlését helyettesítő testület a közgyűlés tagjaiból. 2 1848. szeptember 16-án döntenek az OHB felállításáról. Tagjai: Kossuth Lajos elnök, Madarász László, Nyáry Pál, Pál ffy János, Patay Imre, Sembery Imre; október 1-től Szemere Bertalan és Mészáros Lázár is. 3 Gróf Lamberg Ferenc altábornagyot 1848. szeptember 25-én nevezte ki az uralkodó a Magyarországon állomásozó hadsereg főparancsnokául, miniszteri ellenjegyzés nélkül. Lamberg szeptember 28-án a pesti hajóhídon a fellármázott nép áldozatául esett. 4 Lásd a 59. sz. dokumentum. 113