Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

gémnek érzem, — egyszersmind önt ezen köszönetemnek az illetőkkeli tudatására a hírlapok által — igen megkérem, — teljes tisztelettel lévén Tisztelt polgármester urnák tisztelője: Tóth őrnagy Kecskeméten és kerületében BFL

IV. 1303. e. 934/1848-49. sz. Tisztázat. 1 Tóth László nemzetőr százados, majd 1848. szeptember 25-én Kossuth Lajos a kecskeméti népfölkelők őrnagyává nevezte ki; 1849.: honvéd százados, Kecskemét térparancsnoka. 89. a. A pesti közgyűlés átirata a budai közgyűléshez, hogy a két város közösen indítsa nemzetőri csapatainak egy részét a haza védelmére Pest, 1848. szeptember 26. [Részlet] A hazát s legközelebb iker fővárosunkat fenyegető veszély

1

, s főleg azon kötelesség tekintetéből mellynek teljesítését az előbbi magyar (:hogy úgy szóljunk:) árnyék alkotmány alatt felvirágzott, akivívott és most fegyveres ellenség által végveszélylyel fenyegetett alkotmányos szabadságunk megtartásával kétségtelenül naggyá s dicsővé leendő fővárosunktól a haza különösen igényelhet, elhatároztuk: hogy helybeli összes nemzetőrségünk — kivéve csak a betegeket — az ellenség ellen harczra kelésre mozgóvá tétetik hogy városunk minden fegyverfogható lakosa—bár különben nemzetőri képességgel nem birnak is állapot és vallás minden különbsége nélkül — kihagyva csupán a hadsereg felruházásával és szerelésével, és a város napi szükségeinek ellátásával foglalkozókat — a mozgó nemzetőrséghez besoroztatik. Minthogy azonban a helybeli csend és rend fenntartása, a naponkénti őrszolgálatok és időről időre előforduló hadi szállítmányoknak fedezete által a helybeli nemzetőrség tetemes része folytonosan igénybe vétetik, annak, először csak az első Ill-dik számú vagy is Lipót városi zászlóalja indul ki akként hogy a tábori szolgálat 109