Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
a jegyzőkönyvben, hogy ha a főispán élni akar a kinevezés jogával, akkor azt is megteheti, de a jövőre való kihatás és következmény nélkül. A Tolna vármegyei jövőbeli tisztújítás kapcsán megjegyzi, hogy a klérus tudósítására ne hagyatkozzon feltétlenül.168 További szempont volt, hogy ott, ahol lehetett, katolikus nemest jelöljenek a megüresedett vármegyei tisztségekre. Az előzetes terv szerint Tolna vármegyében - a kancellár utasítását követve - először július 14-re, Hőgyészre utazott az indigena Mercy Károly grófhoz, aki a vármegyei közéletről adott neki tanácsokat, és valószínűleg 16-án a Baranya megyei tisztújításon vett részt, majd 19-én érkezett meg Tolna vármegye szekszárdi tisztújító közgyűlésére.169 Közben folyamatosan kapta a kérvényeket és ajánlásokat bizonyos hivatalokra. Fekete György személynök Komárom vármegyében az eddigi helyettes alispán, Nedeczky Ferenc fiát és Malevics Józsefet ajánlotta egy alkalmas és üresedésben lévő hivatalra. Baranya vármegyében a főjegyzőségre rokonát és expeditorát, Vörös Ignácot akarta megválasztatni. Itt azonban a vármegye egyik legnagyobb földesúri famíliájával, a Batthyányakkal is megegyezett, hogy támogassák pártfogoltját a hivatalhoz jutásban.170 Mint egy későbbi leveléből kiderült, a személynök közbenjárására mindhárom jelölt hivatalt is nyert.171 A korábbi országgyűlési ellenzéki vezér, Csuzy Gáspár a Komárom megyei tisztújításon jelöltette magát alispánnak, de alulmaradt a korábbi alispánnal, Nedeczky Mihállyal szemben.172 Döntő szerepet játszhatott (főleg az uradalmi alkalmazottak esetén) egy-egy befolyásos nagybirtokos (főúr vagy főpap) támogatása a tisztújítás során. A királyi biztos egyik informátora, Fonyó Sándor pécsi nagyprépost szerint Baranyában a főjegyzői tisztségre a Batthyányak ügyésze, Hojcsy Mihály az esélyes, bár később mégsem őt választották meg. Az alispánságra többeket alkalmasnak tartott, egyedül az ugyancsak az uradalmi igazgatásból érkező Hersching János adószedőt nem ajánlotta, ám végül mégis ő lett a befutó.173 Tolnában a korábbi alispánt, Perczel Józsefet sokan támogatták ugyan, de a „népnek mindennapi panasza van 168 Uo. Nádasdy Lipót kancellár levele öccséhez, Boldizsárhoz. Bécs, 1750. május 26. 88-89. föl. Tanácsát ezzel indokolta: „a Papi Rendnek böcsös ugyan a tudósítássok, mind azon által saepius privatis miscetur affectibus”. 169 Uo. No. 96. 121-124. föl. Bonyhády Perczel József alispán levelei Nádasdy Boldizsárhoz. Bonyhád, 1750. május 18.; 1750. június 16. 170 Uo. No. 97. 115-120. föl. Fekete György személynök Nádasdy Boldizsártól. Pest, 1750. május 18. Nedeczky Ferenc fia, Nedeczky András, a későbbi személynöki ítélőmester és kancelláriai tanácsos a szóban forgó egyik ajánlott személy. 171 Uo. No. 97. (115—120. föl.) Fekete György személynök Nádasdy Boldizsártól. Fót, 1750. július 7. 172 Erre: MNL OL A 37 1750. év. No. 95. 4. föl. Nádasdy Lipót kancellár jelentése a megyei tisztújításokról. 173 Életrajzi adatai és hivatali pályája: Ódor 1995. 256.; Ódor 1992. 86.; Odor 1991.111-114. 49
