Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az országgyűlés előzményei és előkészítése

részei, mivel az osztrák örökösödési háború során a Lajtán túli örökös tartományok képezték Magyarország védőbástyáját. A háború súlyos következményei a magyarokat kevésbé sújtották, sőt ebből még — az agrártermékek iránt megélénkülő kereslet miatt - az ország hasznot is húzott, ráadásul úgy, hogy a diétán résztvevők [értsd: rendek - N. J.j az örökös tartományok elitjével ellentétben megtarthatták szabadságjogaikat.163 A levelekből kihámozható a szerző álláspontja a magyar rendekkel kapcsolatban, akiknek az adóemelés érdekében Mária Terézia meghagyta kiváltságaikat, noha azok az agrártermékek kiviteléből jelentősen gazdagodtak. Ez a nemesi adómentességet kritizáló hangvétel aztán később többször felmerül majd a Magyarországot diszkriminatívan érintő vámrendeletek elvi indoklásaként.164

A politikai tervezeteken túl a kormányzat 1750 tavaszán-nyarán hozzálátott a vármegyékben a tisztújítások lebonyolításához. Nádasdy Boldizsár gróf hétszemélynököt (Nádasdy Lipót kancellár öccsét) küldte ki Mária Terézia királyi biztosként az egyes tisztújítások felügyeletére, illetve az udvarnak megfelelő személyek megválasztásának és hivatalhoz juttatásának segítésére.165 A Nádasdy család levéltárában található levelezése és a kancelláriai levéltárban lévő jelentései nyújtanak segítséget ahhoz, hogy tevékenységét áttekinthessük. Ugyanekkor Fekete György személynök Nógrád vármegyébe ment, hogy a tisztújításon elnököljön.166 Nádasdy és Fekete azokba a vármegyékbe látogatott el, ahol üresedésben volt a főispáni poszt, ezért az állami-kormányzati ellenőrzés is gyengébb volt. Nádasdy Boldizsár körútja során a következő vármegyéket járta sorra: Esztergomot, Komáromot, Tolnát, Baranyát, Árvát, Turócot és Zólyomot.167 A kancellár öccséhez írt leveleiben felhívta a figyelmet azokra a szempontokra, amelyeket a jelölés során érdemes követnie. így például a személynök ajánlásainak, amennyire lehet, helyt kell adni, de ezek mellett tanácsosabb másokat is jelölni. Ismerni szükséges az adott vármegyében uralkodó szokást a jegyzők és az ügyészek kijelölésekor, mivel vannak vármegyék, ahol a közgyűlésen választják őket, máshol a főispáni kinevezéssel töltik be e tisztségeket. Azon vármegyékben, ahol a választás gyakorlata dívik, ott is hozzá lehet fűzni

163 A két idézett, áprilisra datálható levél: OStA HHStA Hofarchive, Staatskanzlei, Vorträge, 66. doboz. 1751. Konferenzprotokolle und Referate. 1751. április. 165-166. fol. és Hornig 1903.159-166.

164 Eckhart 1922. 252-254.

165 Sebők 2012. 38. Nádasdy Boldizsár 1747-1761 között volt a Hétszemélyes Tábla főnemesi ülnöke.

166 A kettőjük kiküldetéséről szóló jelentés: MNL OL A 37 1750. év. No. 95.4. f. Nádasdy Lipót kancellár jelentése a megyei tisztújításokról.

167 A hivatalban lévő alispánok és vármegyék listája, ahol az ülés levezetése várt rá: MNL OL P 507 Series B, VIII. tétel. No. 101. Nádasdy Lipót kancellár levele öccséhez, Boldizsárhoz. Bécs, 1750. május 19. 85—87. föl.

4s