Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen
való érdekeltségét jelzi Szabolcs vármegye 1751. évi követutasításának egyik pontja, amely nemcsak hogy kizárta volna a görögöket a borkereskedelemből, hanem egyedül a nemesség számára privilegizálta volna ezt az értékesítési formát.428 Figyelemreméltó, hogy a Zemplén vármegye által az 1751. évi diétára kiküldött Szirmay Adám is a fentebb említett borkereskedelemben is érintett famíliába tartozott, így talán személyes-családi érdekeltség is megbújhat a követutasítás követelései között.429 Hasonlóképpen panaszkodtak utasításuk 21. pontjában a zempléni rendek a „moszkvaiak”, tehát az orosz cári udvar borszükségletét kielégítő tokaji Orosz Borvásárló Bizottság működése miatt.430 Az eredetileg 1733-ban alapított, orosz katonatisztek által irányított kolónia nemcsak a még tőkén lévő, de a későbbiekben a legjobb minőségű bort adó szőlőt vásárolta föl a szorult helyzetben lévő gazdáktól, hanem törvénybe ütköző módon szőlőföldeket is bérbe vagy zálogba vett a helyi birtokosoktól. Sőt, házakat, pincéket is zálogok a tokaji kincstári uradalom területén.431 A továbbiakban arra panaszkodtak a zempléniek, hogy a lengyelországi kereskedőket - akik a tokaji bor legnagyobb vásárlói voltak - a tokaji aszú kivitelekor túl magas vámtételekkel terhelik meg. Kérték tehát a bort terhelő vámtételek csökkentését. Ez a passzus arra az ellentétre utal vissza, amely a birtokos nemesség és a kincstár érdekei között feszült. Egyfelől a magyar birtokosok nem szívesen kereskedtek maguk, hanem sokkal inkább várták el, hogy a kereskedő házhoz jöjjön az árujukért. Másfelől tükrözte a kincstári uradalom érdekeit is, amely a külföldi faktoroktól a kincstárba befolyó vámjövedelem növelésében volt érdekelt.432 Az országos sérelmek és kívánalmak között szerepelt- az 1715. évi 117. törvénycikk végrehajtásaként - a magyar mezőgazdasági termények Buccari és Trieszt kikötőjén keresztül Észak-Itáliába, főként Velence felé való kivitelének szorgalmazása.433 III. Károly óta foglalkoztatta a kormányzatot a magyar agrártermékek tengeren keresztül való exportjának gondolata, de ez objektív okokból ekkor még 428 Szabolcs vármegye követutasításának kivonatát közli: MNL BAZML SFL IV.2001.a. 42. köt. 203. 429 Szirmay Adám borkereskedelmi tevékenységére: MNL OL P 1842 Szirmay I. Adám tolcsvai és erdőbényei birtokaira vonatkozó iratok. Fase. V., No. 36. 146-149. fol. A majorsági borok kereskedelméből származó jövedelmek (1758). 430 MNL BAZML SFL IV.2001.a. 42. köt. 140-162. p., Varannó, 1751. február 11. (21. pont). 431 A bizottság öt szőlőföldet, egy parlagföldet, három házat (pincével) vett zálogba Tokaj-Hegyalján. A külföldiek magyarországi birtokszerzését már az Aranybulla tiltotta, majd ezt az 1660. évi 30. törvénycikk is megismételte. A bizottság működésére: Tardy 1963. 110., 113-115. és V. Molnár 1997. 3-4. sz. 568-578., különösen 577. A termés előfelvásárlására: Feyér 1981. 205. 432 Komoróczy 1944.46-47. 433 MNL OL A 95 13. doboz, 10. tétel, 125-127. p. (7. pont). 97
