Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen

a központi kormányhatóságok tisztviselőiben is felmerült, amint ezt Rudolph Chotek gróf 1751 októberében kelt előterjesztése is mutatja.376

A birodalmon belüli munkamegosztás tekintetében a korabeli udvari tanácsadók elképzelése egyértelműen az, hogy Magyarország az iparilag fejlődő nyugati területek nyersanyag-beszállítója és éléskamrája, illetve késztermékeinek felvevőpiaca. Gazdasági egységként tekintettek a Habsburg Monarchiára, amelynek részei (két fele) eltérő adottságaiknál fogva kölcsönösen kiegészítik egymást.377 Az országgyűlés alatt Mária Terézia a birodalmi legfelső szintű pénzügyi tanácsadó hatóság, a Miniszteriális Bankbizottság véleményét is kikérte a benyújtott kereskedelemügyi sérelmekről.378 A július 6-i datálású tudósításban a kormányszerv számos ponton árnyalta a magyar rendek által festett képet az ország kereskedelmével kapcsolatban. A bizottság javaslata alapján az osztrák manufaktúrák számára szükséges ipari nyersanyag Magyarországról beszerezhető, így ezeket alacsony vámokkal kellene csak terhelni, ugyanúgy az örökös tartományokból származó iparcikkek magyarországi terjesztését a magyar és birodalmi kereskedők számára egyaránt alacsony tarifákkal lehetne megkönnyíteni (13. pont). Az osztrák tartományokban nem gyártott árufélék külföldről való behozatalára is alacsony vámokat szükséges megállapítani — terjesztette elő a kormányszerv. így például a magyar kereskedőket az osztrák tartományok vámjai nagyban gátolták a Habsburg Monarchián kívüli kereskedelemben: az örökösödési háború és azt követő kölcsönös „porosz—osztrák vámháború” tette tönkre a szászországi és sziléziai áruforgalmat. Itt leginkább Boroszló és Lipcse vásárai jelentettek korábban jelentős forgalmat (például a marha eladása és a fűszerek, illetve bizonyos iparcikkek révén). A kormányszerv a szükséges külkereskedelmi termékek beszerzése miatt fontosnak tartotta a nyugat-európai piachelyek

376 ÖStA FHKA, Kommerz, Kommerz-Ungarn. Kt. 1502. Fasc. 22., No. 36. 335-344. föl. Rudolf Chotek gróf kamaraelnök votuma. (Bécs, 1751. október 27.) A bécsi Kereskedelemügyi Főigazgatóság elnöke úgy vélte, hogy Magyarországon érdemes lenne bevezetni az osztrák területekre is érvényes vámszabályozást, és a harmincadhivatalok irányítását is a Magyar Kamara kezéből a saját maga által vezetett bécsi hatóság jogkörébe szerette volna utalni. Valószínűleg a Magyar Kamara feltételezett jogsérelme miatt terve nem valósulhatott meg.

377 Ezt az álláspontot képviselte a Titkos Konferencia titkára, Johann Christoph von Bartenstein báró: ÖStA HHStA Hofarchive, Staatskanzlei, Vorträge, Kt. 66., 1751. VII. Konferenzprotokolle und Referate. 67—68. fol. Bartenstein levele Mária Teréziához. Pozsony, 1751. július 21. Bartenstein gazdaságpolitikai javaslataival külön alfejezet foglalkozik.

378 ÖStA HHStA Hofarchive, Ungarische Akten, Comitialia (1730-1752) Konv. A., Fasc. 407. 104— 139. fol. „Kurzer Begriff deren von denen unfar. Stände angebrachten Beschwerden, welche hauptsächlich des Commerziale betreffend.” Wien, 1751. július 6.

88