Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Batthyány Lajos nádorrá választása

A küzdelemben alulmaradt Erdődy Györgyöt Ferenc császár május 30-án a pozsonyi várkápolnában az Aranygyapjas Rend lovagjává ütötte.325 326 Családjából Miklós nevű fia a zólyomi, Antal az árvái főispánságot, Sándor és Kristóf pedig a tiszteletbeli kamarási kulcsot kapta meg. Erdődy János ugyanakkor helytartótanácsosi kinevezést nyert. Idősebb Esterházy Ferenc tábornagyi kinevezést kapott.526 A vesztes fél kárpótlása, egyfajta konszenzuskeresés, jellemző volt a rendi politikában: például 1741-ben, az előző diétán az udvar Esterházy József grófnak, a nádorválasztáson kudarcot vallott jelöltnek juttatta az országbíróságot.327

Szeretnék még külön kitérni arra, hogy milyen volt a nádor megválasztásának visszhangja az országgyűlési közvéleményben. Erre a korabeli forrásadottságokat figyelembe véve az országgyűlési pasquillusok, vagyis az országgyűlési versek műfaja ad lehetőséget. A róla szóló versek nagy része a már megválasztott Batthyányi élteti nádori pozíciójában. A nádorok pasquillusokban történő ábrázolása ellentmondásos, irodalmi képükben egyfajta kettősség érvényesül, ami a nádorok hivatali funkciójának jellegéből adódott. Egyrészt tisztükből fakadóan közvetítők voltak a király és a nemzetet képviselő diéta között, másrészt a felsőtábla elnökeiként az uralkodói akarat érvényesítői, a „kormánypárt” itteni vezetői voltak. Míg a diétái politizálás hangsúlyának az alsótáblára tolódásával utóbbi szerepük egyre inkább háttérbe szorult, addig a bécsi udvar és a magyar rendek közötti közvetítő feladatuk egyre fontosabbá vált.328 A nádor a rendi alkotmányosság védelmezőjeként a pasquillus-irodalom egy jellemző toposzává vált e versezetekben. Az Ad Palatinum című vers is hangsúlyozza a nádor kettős kötődését: hivatalában nemcsak a haza, vagyis a magyar rendek, hanem a királynő gyakran egymással szembenálló érdekeit is képviselnie kell. Ahogy a vers mondja, ha „a hazának pártfogója leszel, az a Terézia sérelme lesz / ha a királynak, akkor a nép ellensége leszel”. Az elhunyt előző nádor, Pálffy János itt már követendő példaképként jelenik meg, a szerző szemében ő „az ország dísze” akit a haza népe könnyes szemmel sirat meg, mivel ha most élne, akkor

325 ÖStA HHStA Oberhofmeisteramt, Hofzeremonielldepartement, Zeremonialprotokolle, Band 23. 185-187. fol.

326 OK 700.470. 123. p. Utóbbiak július 3-án nyerték a kinevezést; MNL OL N 114 13. köt. [oldalszámozás nélkül] 1751. május 13-i ülés.

327 Szíjártó 2005. 297—300. A kortárs Brunszvik Antal visszaemlékezésében is egyfajta kompenzációt látott abban, hogy az 1751-es nádorválasztást követően Erdődy György országbíró családját különös figyelemben részesítette az uralkodó. Erre utalt Erdődy Antal árvái főispáni kinevezése kapcsán is. Erre: OSzK Ktt. Duód. Lat. 110.1. köt. 111. p. (56. föl.)

328 Szíjártó 2005.46-47.

77