Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Batthyány Lajos nádorrá választása

fogadott, kik votumot szereztetlek”.306 A szavazatszerző „gaz emberek” között megemlít egy Matulai nevűt, az országbíró praefectusát, Dubrovay Imrét és titkárát, Bezerédy Mihályt.307 Maga az országbíró pedig a városi követekkel és a távollévő mágnások követeivel is szóba elegyedett, sőt „csókollya még az absens ablegatusokat, s nékik magát gratiajokban ajánla, meghnevezvén az Palatinalis Dignitást”.308 Erdődy valószínűleg módszeresen készült a nádori pozíció megszerzésére, és a nemesi közvélekedés az ő személyét látta esélyesnek Pálffy nádor utódaként. Még élt a régóta betegeskedő nádor 1750 decemberében, amikor úri társaságokban már felmerült Erdődy neve — az ágyhoz kötött Pálffy János esetleges halála után - mint annak legesélyesebb utódja. Volt, aki a leendő országgyűlésen már Erdődy György megválasztását jósolta előre és nádorként éltette.309

Az ellenjelölt, Batthyány Lajos megválasztása mellett sorakozott fel a főméltóságok nagy része: a személynök, Fekete György, a kamaraelnök, Grassalkovich Antal, az egri püspök, Barkóczy Ferenc és a Batthyány-rokonság. Batthyány mellett szólt az is, hogy a korszak egyik legtekintélyesebb vagyonát felhalmozó főura és a nagybirtokos arisztokrácia egyik legnagyobb hitelezője volt: a magyarországi főnemesi famíliák egy része (például Esterházy, Zichy, Pálffy család) adósa, tehát lekötelezettje volt.310 Az udvar részéről sokat nyomhatott a latban, hogy majd másfél évtizedes magyar udvari kancellári szolgálata idején már bizonyította hűségét. Batthyány Lajos a kancellári hivatalról való 1746-os lemondását követően visszavonultan élt birtokain.311 Beiktatása után elmondott beszédében saját szavai szerint jövőbeli szándéka is az volt, hogy „életemnek hátra lévő kevés napjait óhajtott nyugodalomban és csendességben már tölteni fogom”.312 Az országgyűlés kezdetén (1751. április 28-án) még Rohoncon tartóz306 Az országbírói ebédre: MNL OL P 243 2. cs., 20. föl. Festetics Pál levele Festetics Kristófhoz. Pozsony, 1751. május 7. Az országbíró szavazatszerzési akciója kapcsán figyelemre méltó az ebéd leírása: „mai napon Gróffjudex Curiaenél voltunk ebéden valakik Bécsben voltunk deputálva, 52. ültünk az asztalnál, az asztal egy T raepresentált, azt kölletett volna néki jelenteni Theresia”.

307 Az előbbi, április 24-i levelében (ld. 297. j.), utóbbi kettő az apjának elküldött latin nyelvű naplójában tűnik fel: MNL OL P 245 Diarium domesticum (1751). 26. fol. Dubrovay Imre, gróf Schilern távollévő mágnás alsótáblai követe volt 1751-ben.

308 Erre: MNL OL P 245 Diarium domesticum (1751). 26. fol. és MNL OL P 243 2. cs., 10. föl. Festetics Pál levele Festetics Kristófhoz, Pozsony, 1751. április 24.

309 §NA Erdődy család levéltára, Erdődy György Lipóthoz intézett levelek. 156. doboz, 1—3. föl. Bezerédy Mihály levele Erdődy Györgyhöz. Tevel, 1750. december 2. Szegedy Antal, Veszprém megyei nemesúr szavai.

310 Móricz 2005.19. és Bakács 1965.133.

311 Móricz 2006. 150

312 OK 700.768. Diarium generalis. 79—80. p. 1751. május 12. 7. ülés.

74