Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
csökkenő mértékű lehetett: a politikai választóvonalak megmerevedni látszanak a legújabb kutatások szerint, vagyis az ellenzékiség és a kormányzattól függő (fizetett) hivatal vállalása immár egymást kizáró opcióként jelent meg.221 A politikai gyakorlatra alapozva a kortársak úgy tartották ugyanis, hogy a dikasztériumi hivatalnokok a királyi (központi) hatalmat képviselik, amely összeférhetetlen a rendi jogok védelmét ellátó vármegyei funkció vállalásával.222 Az 1751. évi országgyűlésen is megfigyelhető kettős kötődés oka abban rejlik, hogy a vármegyék megpróbálták egy-egy megyéjükben is birtokos kormányhatósági hivatalviselő Pozsonyban és Pesten is meglévő befolyását felhasználni saját vármegyéjük érdekében.223 Sáros vármegyében például a század folyamán gyakorlattá vált, hogy a Királyi Táblán hivatalt vállaló pécsújfalusi Péchy család valamely tagját választották meg követté (1741, 1751, 1764-1765).224 A követutasításokról szólva - most nem térve ki azok részleteire, tartalmi jellemzőire —, megállapítható, hogy sok esetben a korábbi követutasítások orvoslást nem nyert sérelmeit, vagy végre nem hajtott követeléseit emelték át az új instrukcióba.225 Nemcsak Somogy megyében volt ez a gyakorlat tapasztalható.226 Veszprém megyében például a közgyűlés még azt is deklarálta, hogy az új követutasítást az előző diéták iratainak és sérelmeinek pontjaiból kompilálják össze.227 Sopronhoz hasonlóan Biharban a megyegyűlés meghatározta, hogy az előző, 1741. évi diéta követutasítását és sérelmi listáját kell kijavítani, vagyis aktualizálni a tíz évvel későbbi viszonyokra és a követek számára kiadni.228 Fejér megyében a jelenlévő rendek az előző diéta instrukcióját vették elő, és a közgyűlés alkalmával a jelenlévő rendek észrevételeinek beépítésével adták ki az új utasítást.229 221 Szíjártó 2016a. 200. 222 Az 1792. évi országgyűlés kapcsán a szakirodalomban is közismert nádori leirat alapján a helytartótanácsi hivatalnokokat kizárták pl. a megyei követi megbízások elvállalásából: Mályusz 1926.130., 478-479. 223 Pálmány Béla szerint a jelenség oka sokrétűbb: „a vármegyéhez kötődő családi gyökerek, nagy birtokok vagy a korábbi követi tisztség közmegelégedésre méltó betöltése azonban ezt a jogi kérdést is okafogyottá tette”. Erre: Pálmány 2011.49. 224 A vármegyei követek személyéről szóló (külön nem hivatkozott) adatok a 18. századi országgyűlések történetét vizsgáló Diaeta kutatócsoport internetes adatbázisából származnak: http://szijarto. web.elte.hu/segitseg.htm (2014. május 31-i letöltés). 225 Szíjártó 1997b. 164. 226 Szíjártó 2005. 388-391., különösen 390. 227 MNL VEML IV.l.a. 5. köt. (1747-1756). 286-287. p. Veszprém, 1751. február 8. 228 MNL HBML IV.l.a. 13. köt. 556—558. p. Váradolaszi, 1751. január 12. 229 MNL FML IV.l.a. 12. köt. (1749-1756). 229-230. p. Fehérvár, 1751. január 26. 59
