Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
megpróbált az üresedésben lévő főispánsággal bíró megyékben az uralkodói céloknak engedelmeskedő, elvárásainak megfelelő és szakszerűen működő tisztikart kialakítani.191 A választásnak közvetve hatása volt az általában ebből a szűk körből kikerülő országgyűlési követek személyére. Ennek nem mond ellent, hogy sok esetben a régi nagybirtokosok is igyekeztek érdekeiket érvényesíteni, saját uradalmi alkalmazásban álló embereiket, akár más uradalmak rovására vármegyei pozícióba juttatni.192 így elképzelhető, hogy a főnemesekkel-főpapokkal függő viszonyban álló követekben is nagyobb bizalma lehetett a nehézségektől félő udvarnak. A vármegyei követküldések lefolyása Ebben a fejezetben a 18. századi országgyűlések történetének egyik elfeledett szeletére, a vármegyei követküldési gyakorlat jellegzetességeire kívánok rávilágítani, különös tekintettel a helyi hatalomgyakorlásnak az országgyűlések alkalmával megnyilvánuló politika-, és társadalomtörténeti aspektusaira. A régi kormányzat- és igazgatástörténeti szakirodalom gyakran csak sommás megállapításokat hoz a követválasztási gyakorlatról, az országgyűlés-történeti szakirodalomban pedig periférikusán, egy-egy megyét kiemelve szerepel ez a téma (Salamon Ferenc, Eckhart Ferenc, Ember Győző, Degré Alajos, Grünwald Béla).193 Újabban Szijártó István országgyűlés-történeti kutatásai mutattak rá arra a politika- és társadalomtörténeti folyamatra, amelynek során a jómódú középbirtokos nemesség emancipálódik a főnemesség hatalma alól, és a 18. század közepére egyre inkább átveszi a vezetést a rendi politika fórumain, először a vármegyében, majd az országgyűlésen.194 Felmerül a kérdés, hogy a fent vázolt folyamat milyen területi eltéréseket és helyi jellegzetességeket mutat az egyes vármegyékben az 1751. évi diéta folyamán. Forrásbázisomat az egyes vármegyék közgyűlési jegyzőkönyvei, közgyűlési és országgyűlési iratsorozatai alkotják. A kutatás kezdetén összesen 26, nagyrészt 191 Szijártó István szerint a szaktudás a 18. századi vármegyékben, ha nem is domináns, de meghatározó ismertetőjegye lehetett a hivatali érvényesülésnek. Ezzel a fontos kérdéssel itt nincs módom foglalkozni: Szíjártó 2014a. 1276. 192 A nagybirtok által dominált Baranya megyében a tisztújítások a 18. század első felében az itt jelentős hatalmi tényezőnek számitó pécsi püspök és a káptalan, az Esterházyak és a Batthyányak összecsapásai voltak. Forrásadataim mutatják, hogy ez a század közepén sem lehetett másképpen. Erre: Ódor 1992. 69. 193 Erre ld. Salamon 1889.61-72.; Eckhart 1946.; Ember 1946.; Grünwald 2001. 295-302. 194 Szíjártó 2005.401-403. 5 4
